Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
152 i— Bérleti perek — Tizedik Cím. Eljárás a bérleti viszony megszüntetése tárgyában. A Pp. 638. §-a értelmében a Pp. X. Címében szabályozott rövid utú bérletmegszüntető eljárásnak csak erre irányuló 7ct» fejezett kérelem esetében van helye. Ilyen kérelem hiányában a perben a perrendtartás általános szabályai irányadóak. (C VI. 1190—1931.) A 631. §. harmadik bekezdése szerint az itt szabályozott különleges eljárásban az érdemleges tárgyalás csak a bérlet megszűnésével kapcsolatos kötelezettségekre terjedhet ki és az ilyen eljárás alapján hozott ítélet is csak a felmondás érvényességének vagy hatálytalanságának, valamint a bérlet átadásának vagy átvételének kérdésére terjedhet ki. Ehhez képest tehát az ilyen ítélet csak ebben a vonatkozásban alkot ítélt dolgot. (IV. 1196., 1197., — C. VI. 1190—1931., B. T. XIII. 10775— 1930,) A Pp. 635. §. második bekezdése szerint az a fél, aki a Pp. X. címében megállapított eljárásban jogsérelmet szenvedett, követelését, — amennyiben az nem a bérlet tárgyának átadására vagy átvételére irányul, — a törvény rendes útján érvényesítheti. A törvény rendes útján indított ebben a perben a lakfelmondási eljárásban hozott ítélet nem res judicata, hanem a rendes utú perben minden más kérdés, — pl. a kártérítésnek, vagy a tulajdoni vagy haszonélvezeti jognak a kérdése, — az előbbi döntéstől függetlenül, szabadon érvényesíthető és elbírálható. (V. 320. B. T., — B. T. XIII. 10.775—1930.) A Pp. X, címének rendelkezései mint kivételes intézkedések csak a szorosan vett bérleti ügyekre alkalmazhatók. Ezért tehát pl. a Pp. 621. §-ának a bérlet tárgyának fekvése szerinti járásbíróság kizárólagos illetékességére vonatkozó szabálya sem irányadó olyan perben, amelynek tárgya olyan vegyes ügyletet tartalmaz, amely egyes részletekben a bérlet, más részleteiben pedig a haszonbérlet fogalma alá vonható. Az ilyen vegyes ügyekben tehát illetékes lehet az a bíróság is, amelynek az alperes ma^át a Pp. 45. §-ában előírt módon alávetette. (C. VI. 3967—1929.)
