Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

144 — Perújítási határidő — Ezzel szemben azonban a perbeli ellenfélnek az alapper befejezése után tett valamely kijelentése mint új tény perújítási keresettel nem érvényesíthető, hanem ennek alaoján csupáu új kereset indításának lehet helye. (V. 26.) A Pp. 563. §. 11. pontja alapján elsőízben támasztott perújítási keresetnek csak elismerés, vag/ lemondás alapján hozott ítélettel szemben feltétele az, hogy a perújító fél az alapperben nem használhatta. Ebből a szempontból pl. a perajícással megtámadott fizetési meghagyás ellen beadott kifjgás visszavonása egymagában még nem olyan tény, amely a fize* tési meghagyást elismerés alapján hozott határozattá minősíthetné. (C. VII. 5455—1930.) Olyan esetben mégis, amidőn már valamely fél a Pp. 563. §. 11. pontja alapján már egy ízben perújítással élt., ugyanezen pont alapján a felek bármelyike részéről ismételt perújításnak a Pp. 564. §-a értelmében csak akkor van helye, ha a fél a bizonyítékot sem az alapperben, sem pedig az újabb perben nem használhatta. (C. II. 957.—1931.) Azt a kérdést, hogy a megajánlott bizonyíték az alapperben felvett bizonyítás eredménye mellett alkalmas-e az alapperbeli tényállás megdöntésére és a perújító félre nézve kedvezőbb jogi döntést eredményező más tényállás megállapítására? a bíróság a Pp. 270. §-a alapján szabadon mérlegeli és a bizonyítékoknak ez a szabad mérlegelése felülvizsgálattal sem támadható meg. (IV. 1144., V. 702.) Amennyiben a bíróság megítélése szerint a perújítási kereset törvényes előfeltételei hiányoznak, úgy a perújítási keresetet hivatalból vissza kell utasítani. (IV. 729.) Nőtartás mennyiségének a kérdésében, — amennyiben a perújítási kereset sikerre vezet, — az újított perben hozott ítélet az alapperbeli Ítéletet az új Ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kezdődően helyezi hatályon kivül. (C. I. 6400—1930.) b) A perújítás határideje. A Pp. 567. §-a értelmében a perújítás hat hónapos határideje az alperbeli Ítélet jogerőre emelkedésének napjától, illetőleg attól a naptól kezdve számítandó, amelyen a fél a perújítási okról tudomást nyert, vagy pedig azt érvényesíthette volna. (IV. 1478., — C. V. 4795—1931.) Az ügyvédnek a tudomása az azt megbízó ügyfél tudomásával egy tekintet alá esik. (C. I. 2032—1931.) Ebből következik, hogy a megbízott mulasztása is a megbízó mulasztásával esik egy tekintet alá: ezért a fél nem hivatkozhatik ügyvédjének mulasztására, mint olyan körülményre, amely miatt csak évekkel az alapperbeli Ítélet jogerőre emelkedése után ju-