Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Felülvizsgálati tárgyalás — 135 D) A felülvizsgálati tárgyalás és a felülvizsgálati bíróság határozatai. A felülvizsgálati tárgyalásról ugyan a felek a Pp. 538. J-a értelmében kellően értesítendők, mégis adott esetben megtartotta a Kúria a felperes és az I. r. alperes kérelmére a felülvizsgálati tárgyalást olyan esetben, amidőn a II. r. alperes ismeretlen helyre költözött és nem volt megidézhető, mert az adott esetben a per az alperesekre nézve egységesen volt elbírálható, (Pp. 80. §.) viszont n. r. alperes a per korábbi szakaszában sem vett részt és így a II. r. alperes értesítésének hiánya nem volt olyan fontos oknak minősíthető, amely a tárgyalás elmulasztását indokolttá tehette volna. (V. 557. ) A Pp. 85. §-a értelmében mellékbeavatkozásnak a per bármely szakaszában, így tehát a felülvizsgálati eljárásban is helye van. Ezért adott esetben elfogadta a Kúria a felülvizsgálati kérelem beadásával egyidejűleg bejelentett mellékbeavatkozást is. (V. 1153.) Olyan esetben mégis, aanidőn a mellékbeavatkozási kérelem csak néhány nappal a felülvizsgálati tárgyalás előtt érkezett be a Kúriához és így azt a felülvizsgálati határnapig a peres felekkel már nem lehetett közölni, a Kúria elfogadta ugyan a beavatkozást, de a tárgyalást emiatt elhalaszthatónak nem találta, mert a mellékbeavatkozással támogatni kívánt alperesek védekezését amúgy is alaposnak találta, viszont a mellékbeavatkozó beadványában csupán olyan ténykörülményeket hozott fel, amelyek nem a peres kérdést, hanem csupán az ő személyét érintették. (C. I. 1978—1930.) A felülvizsgálati bíróság szükség esetében a szegénységi jog kérdésében is ítéletében intézkedhetik és amennyiben a szegényjogot kérő fél felülvizsgálati kérelme már eleve eredménytelennek tekinthető, úgy a Pp. 112. §. harmadik bekezdése értelmében a szegénységi jog megadását nyomban megtagadhatja. (C. VII. 7679—1929.) A Te. 42. §-a értelmében a felülvizsgálati bíróság ítéletének indokolásában nem tartozik kiterjeszkedni olyan felülvizsgálati panaszokra, amelyek nem vonatkoznak lényeges körülményre. (C. V. 998—1930.) Bár a fellebbezési bíróság részéről történő eljárási szabálysértések rendszerint az ítélet feloldására vezetnek, célszerűségi okokból ettől a felülvizsgálati bíróság eltekinthet. így pl. adott esetben a Kúria mellőzte az ítélet feloldását olyan esetben, amidőn a fellebbezési bíróság a pert a Pp. 506. §-ának szabályai ellenére utasította vissza az első bírósághoz, mert úgy találta, hogy ez az intézkedés a felülvizsgálattal élő félre nézve nem sérelmes, és a jogainak érvényesítését semmiképen nem korlátozza. (C. II. 53—1930.)