Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Hatásköri összeütközések — 9 natkozik, ellenben a hatáskör kérdése nem a bíróság határozatótól, hanem a hatáskört szabályozó jogszabályoktól függ. így tehát nincs akadálya annak sem, hogy pl. az a bíróság, amely az alperes pergátló kifogását korábbi Ítéletével az akkor érvényben volt hatásköri szabályok alapján már elvetette, a per érdemében tovább folytatott eljárás alatt életbelépett új hatásköri szabályok alapján korábbi Ítéleti döntésétől eltérhessen. (VI. 767.) A hatásköri bíróságról szóló 1907 :LXI. t.-c. 8. §-a és az 1201—1908. M. E. számú rendelet 2 pontja szerint hatásköri összeütközés esetében az összeütközési esetre vonatkozó iratokat az a bírói vagy közigazgatási hatóság köteles hivatalból a Hatásköri Bírósághoz felterjeszteni, amelynek határozata következtében a szóbanforgó hatásköri összeütközés esete felmerült. (VI. 954. H. B.) Az 1907: LXI. t.-c. 1. és 7. §-ainak egybevetett helyes értelmezése szerint a rendes bíróság és a közigazgatási hatóságok között felmerülhető mindennemű hatásköri összeütközésnek a következők az előfeltételei: 1. határozat vagy intézkedés mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság részéről, 2. ügyazonosság, amely utóbbi a feleknek, az ügy tárgyának és a vitás jognak azonosságát tételezi fel. (VII. 864. H. B.) Az ügyazonosság mindennemű hatásköri összeütközésnek elengedhetetlen alaki előfeltétele, amelynek fennforgása nélkül hatásköri összeütközésről egyáltalában nem is lehet szó. (V. 1178., VI. 956. H. B., VII. 865. H. B., 866. H. B.) Az 1907:LXI t.-c. 7. §-a értelmében nemleges (negatív) hatásköri összeütközés a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között akkor merül fel, ha úgy a rendes bíróság, mim a közigazgatási hatóság, amelyek közül az egyiknek hatásköréhez tartoznék az eljárás, ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondotta, hogy az eljárás hatáskörébe ne™ taftozik. (VI. 956. H. B., VII. 867. H. B.) Ezzel szemben viszont tényleges (pozitív) hatásköri öszszeütközés akkor forog fenn, ha a rendes bíróság még nem jogerősen, a közigazgatási hatóság pedig akár nem jogerősen, akár jogerősen, ugyanannak az ügynek érdemében határoz. Nem lehet azonban szó ilyen hatásköri összeütközésről akkor, ha a rendes bíróságnak az ügy érdemében hozott ítélete a hatásköri összeütközés bejelentésekar* már jogerőre emelkedett. (VTI. 865. H. B.) A most felhívott jogszabály alól csak akkor van kivételnek helye, ha a rendes bíróság a közigazgatási hatóság érdemi rendelkezéséről tudva bocsátkozott a vitás kérdés érdemi elintézésébe s így érdemi Ítéletének jogerőre emelkedését az 1907: