Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Revisio per saltum — 127 §-ának ötödik bekezdése értelmében helye van újabb felülvizsgálatnak is. Az idézett rendeletnek ez az intézkedése azonban csupán átmeneti jellegű és ezért nem nyerhet alkalmasást olyan esetben, amidőn a Kúria a- fellebbezési bíróságnak az ítéletét csak a Te. életbeléptetése után oldja fel. Az utóbbi esetben ugyanis az előbb eljárt felülvizsgálati bírósághoz csak abban az esetben van újabb felülvizsgálatnak helye, ha a felülvizsgálati érték meghaladja az irányadó értékhatárt, mert ilyen esetben a felülvizsgálati értékre nézve a feloldás folytán keletkezett újabb ítélet rendelkezése az irányadó. (VII. 445., 1063.) A Te. 37. §-ának a felülvizsgálati értékre vonatkozó korlátozása az idézett törvényhely második bekezdése értelmében nem terjed ki a kir. ítélőtáblának, mint fellebbezési bíróságnak olyan perekben hozott ítéleteire, amelyek az értékre való tekintet nélkül a törvényszék hatáskörébe tartoznak. (VII. 739., C. VI. 6360—1931.) A most hivatkozott jogszabály azonban nem vonatkozik pl. a végrehajtás megszüntetése iránt a törvényszék előtt indított perekre, mert ezekben az ügyekben a Pp. 39. §-a csupán célszerűségi szempontokból utalja a végrehajtás megszünter tése iránti pereket annak a bíróságnak a hatáskörébe, amely a végrehajtást elrendelte: adott esetben tehát a törvényszék csupán célszerűségi szempontból kijelölt ügybíróság. (VI., 200.) A Vht. 249. §-ának a Pp. 56 §-ával fenntartott az a rendelkezése, hogy a zárgondnoki számadási perekben az elsőbíróság ítéletét megváltoztató másodbírói ítélet ellen további jogorvoslatnak van helye, a felülvizsgálat szempontjából csak abban az esetben alkalmazható, ha a felülvizsgálati érték a megszabott értékhatárt meghaladja. Bár a felülvizsgálati érték az egyes felekre nézve különböző lehet és így mindegyik fél szempontjából külön-külön vizsgálandó, mégis adott esetben nem tartotta hivatalból viszszautasíthatónak a Kúria a felülvizsgálati értéket el nem érő felülvizsgálati kérelmet olyan esetben, amidőn az egyik félre nézve irányadó érték a felülvizsgálati értékhatárt meghaladta és ez a fél az egyébként meg nem engedett felülvizsgálattal élő fél kérelméhez csatlakozást jelentett be. (VI. 1165.) c) Revisio per saltum. A Ppn. (1925: VIII. t. c. 18. §-a) értelmében az elsőbíróság ítélete ellen az ellenfél beleegyezésével a fellebbezés elhagyásával egyenesen felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. (Revisio per saltum.) (C. I. 3863—1932.) Ilyen közvetlen felülvizsgálati kérelmet azonban csak akkor lehet benyújtani, ha az ügyben a fellebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak volna helye. Nincs helye tehát pl.