Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Felülvizsgálati érték — 125 Perújítás esetében fellebbvitelnek és így felülvizsgálat­nak is annyiban van heiye, amennyiben az illető bíróság hatá­rozata az alapperben fellebbvitellel megtámadható volt. Ez a szabály, mint kivételes rendelkezés, szorosan értelmezendő. Ha tehát pl. a perújító fél a perújítási keresettel más olyan kere­seti kérelmet kapcsol össze, amely a perújítási kereset fogai­ma alá nem vonható és a fellebbezési bíróság ezeket a külön­böző kereseti kérelmeket együttesen, közös Ítélettel intézi el: azon az alapon, hogy az alapperben felülvizsgálatnak volt helye, a fellebbezési bíróság ítéletét nem a maga egészében, hanem csak a perújítási kereset felől rendelkező részében lehet felül­vizsgálati kérelemmel megtámadni, míg az ítélet többi részé­nek a megtámadhatóságára nézve az általános felülvizsgálati szabályok az irányadók. (VII. 427.) Igényperben a Pp. 46. és 56. §-ai alapján kifejlődött ál­landó bírói gyakorlat szerint (P. H. T. 702. számú elvi hatá­rozat) az elsőbírósági ítéletet helybenhagyó másodbírósági íté­let ellen vagy a másodbírói ítéletnek az elsőbíróság rendelke­zését helybenhagyó része ellen felülvizsgálatnak nincs helye. (VI. 1277., IV. 1078. B. T., 1079. D. T., — C. V, 6336—1929,)' Ugyanígy a Vht. 249. §. második bekezdésének és a Pp. 56. §.-ának egybevetett értelme szerint a zárgondnoki száma­dások kérdésében hozott másodbírói ítélet ellen, — amennyi­ben ez az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja, — további felleb­vitelnek helye nincsen. (IV. 1448.) A Pp. 39. s-a értelmében a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt folyamatba tett perben a fellebbezési bíróságnak ítélete ellen további felülvizsgálatnak csak annyi­ban van helye, amennyiben a fellebbezési bíróság az elsőbíró­ság végítéletét megváltoztatta. (V. 417., VI. 257.) Ehhez ké­pest tehát a fellebbezési bíróság ítéletének az elsőbírói ítéletet helybenhagyó részei ellen felülvizsgálatnak helye nincsen. (VII. 527., — C. V. 6298—1930.) b) Felülvizsgálati érték. A Te. 37. §-a értelmében a fellebbezési bíróság ítélete el­len a felek nem élhetnek felülvizsgálattal, ha a felülvizsgálati érték nem haladja meg a felülvizsgálat kizárására irányadó ér­tékhatárt. (VI. 226.) A kir. ítélőtáblának mint fellebbezési bí­róságnak ítélete ellen a 49.000—1930. I. M. számú rendelet 2. §-a értelmében tehát csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a felülvizsgálati érték 5.000 pengőt meghalad (VII. 1035.), míg a törvényszék mint fellebbezési bíróság ítéleténél a felül­vizsgálati értékhatár ugyanezen rendelet értelmében 2.000 pen­gő. (D. T. m. 257—1931.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom