Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Felülvizsgálat megengedhetősége — 123 ság hatáskörébe tartozik. (VI. 107., — C. V. 3634—1930.) A Fp. 11. §-án alapuló ezt a szabályt nemcsak abban az esetben kell alkalmazni, ha a fellebbezési bíróság az ügy érclemében ha­tározott, hanem akkor is, ha csak pútgátló kifogás felől ítélt, mert a törvény a fellebbvitelt kizáró rendelkezésében nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a megtámadott hatá­rozat az ügy érdemében, vagy pedig csak a hatáskör kérdésé­ben keletkezett-e. (VI. 107.) A 9180—1929. M. E. számú rendelet 5. §-ának utolsó be­kezdése értelmében nem támadható meg a fellebbvitellel a bí­róság határozata azon az alapon sem, hogy az ügy a munka-­ügyi bíróság, vagy a rendes bíróság hatáskörébe tartozik-e: ezért abban a kérdésben sincs továboi jogorvoslatnak helye, hogy a fellebbezési bíróság mint munkaügyi bíróság járt el. (C. II. 327 «—1930.) Az a kérdés, hogy a bíróság a pernek hatáskör, vagy ille­tékesség hiánya miatt történő megszüntetéskor a keresetet az illetékes bírósághoz nem tette át, a Te. 12. §-a -rtelmében a per érdemét nem érinti és ezért felülvizsgálattal sem támadható meg. (VI. 1307.) Nincs helye felülvizsgálati panasznak a peres eljárás fel­függesztésének mellőzése miatt sem, mert a Pp. 236. §-a értel­mében csak a felfüggesztést elrendelő vagy a felfüggesztés megszüntetését megtagadó végzés ellen van helye jogorvoslat­nak. (C. II. 3400—1932.) A Pp. 188. §. utolsó bekezdése értelmében nincs, helye fel­lebbvitelnek, — és így nincs helye felülvizsgálatnak sem, — a bíróságnak az ellen a határozata ellen, amely szerint kere­setváltoztatást nem lát fennforogni. (VI. 390., 728., — C. VI. 901—1932.) Az ítélet indokolása ellen irányuló felülvizsgálati panasz perjogilag kizártnak nem minősíthető, mert az állandóan kö­vetett bírói gyakorlat értelmében az ítélet indokolása ellen is helye lehet perorvoslatnak abban az esetben, ha az indokolás valamely határozati jellegű, lényeges kijelentést, vagy olyan megállapítást tartalmaz, amely a peres felek jogviszonyára a jövőre vonatkozólag kihatással lehet és a jogorvoslattal élő félre nézve sérelmes. (IV. 1143., V. 478., — C. V. 3325— 1931. C. IV. 1068.—1932.) Amennyiben azonban az indokolás ilyen határozati jellegű megállapítást nem tartalmaz, úgy az ítélet indokolása ellen a rendelkező rész megváltoztatására irá­nyuló kérelem nélkül a felülvizsgálat egymagában nem kérhető, (d VI. 1878—1933.) A Pp. 521. §. második bekezdése értelmében a fellebbe­zési bíróság ítélete ellen egyedül a perköltség viselésének vagy mennyiségének, kérdésében felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat egyúttal az ítélet egyéb oly része el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom