Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Nyilvános előadás — 119 nem köteles, hogy a felülvizsgálati bíróság által a tényállás tisztázásához szükségesnek tartott bizonyítást foganatosítsa olyan esetben, ha a tényállást az ügy eldöntésére alkalmas módon, a bizonyítás foganatosítása nélkül is, meg tudja állapítani. (C. III. 2678—1931.) A felek a feloldást "követő eljárásban sincsenek elzárva attól, — hogy a fentebbieken már kiemelt korláton belül, — a feloldást megelőző eljárásban nem érvényesített új bizonyítékokat is ne érvényesíthessenek. (V. 1259.) A feloldás után megtartott új tárgyalás eredményeként hozott új ítéletében a fellebbezési bíróság nem hivatkozhaíik a saját feloldott ítéletéhen foglalt tényállásra, mert a feloldás következtében ez a korábbi ítélet hatályát vezztette. (VII. 183.) F) A fellebbezés nyilvános előadása. a) Általános szabályok. A Pp. 514. §-a értelmében, ha a fellebbezést szóbeli tárgyalás nélkül kell elintézni, a fellebbezési bíróság a nyilvános előadás határnapjáról a feleket csupán az előadandó ügyek jegyzékének kifüggesztése útján értesíti. (VII. 1108.) Az ügy nyilvános előadása esetében abban a kérdésben, hogy a fél a fellebbezési eljárás során kérte-e a bizonyításnak a Pp. 518. §-a értelmében megengedett kiegészítését, az írásbeli fellebbezés tartalma az irányadó. (C. VI. 2300—1930.) Amennyiben az ügy előadása után a fellebbezési bíróságnak a fellebbezés elintézhetése végett az elsőbíróság előtt nem tárgyalt kérdés felől is kell határoznia, úgy a Pp. 516. §. értelmében szóbeli tárgyalást kell kitűznie. (V. 27.) Nyilvános előadás esetében az ügyet a tanácsnak az elnök által megbízott bírói tagja, vagy az elnök adja elő. Alaki jogszabálysértés tehát, ha az ügyet nem a tanácsnak valamely bírói tagja, hanem a jegyzőkönyvvezetőként alkalmazott bírósági titkár adja elő. Mégis ez a szabálytalanság a bíróság megalakulásának szabályszerűségét nem érinti és csak akkor szolgálhat alapul a fellebbezési bíróság ítéletének feloldására, ha a szóbanforgó szabálytalanságnak az ügy elbírálására befolyása volna. Egyáltalában nincs helye azonban panasznak ez ellen az eljárás ellen abban az esetben, ha a felek az ügy nyilvános előadásán jelen voltak és az eljárás szabálytalansága miatt feli nem szólalok. (C. II. 5302—1932.) b) Munkaügyi perek. A 9180—1920. M. E. számú rendelet 22. §-ának második bekezdése szerint a munkaügyi bíróság ítélete ellen beadott fellebbezés tárgyában a kir. törvényszék nyilvános előadás