Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Hatásköri szabályok — 7 ELSŐ RÉSZ. POLGÁRI PERRENDTARTÁS. Első Cím. Bíróságok. I. FEJEZET. Bírói hatáskör. A) Általános szabályok. A bírói hatáskör megállapítása szempontjából a kereset egész tartama, vagyis az a ténybeli és jogi alap az irányadó, amelyre a fél követelését alapítja. (VI. 306., 357.) Általános hatásköri szabály, hogy a közjogi (közigazgatási) jogviszonyból eredő vitás ügyek csak abban az esetben érvényesíthetők rendes bírói úton, ha van olyan kifejezett törvényes jogszabály, amely a szóbanforgó vitás kérdés elbírálását a rendes bíróság hatáskörébe utalja. (VI. 958. H. B.) Ezzel szemben ugyancsak általános hatásköri szabály, hogy a magánjogi jogviszonyból eredő vitás ügyek, — kifejezett eltérő jogszabály hiányában, — a rendes bíróság hatáskörébe tartoznak. (VI. 960. H. B., — B. T. IX. 90—1933) Az a kérdés, hogy valamely közigazgatási hatóság közigazgatási intézkedéseinek megtételében és végrehajtásában célszerűen és helyesen járt-e el, csupán az ilyen intézkedésekkel szemben megengedett közigazgatási jogorvoslat során, vagyis közigazgatási úton bírálható el és az ilyen intézkedés helyessége és szükségessége polgári kereset alapjául nem tehető, mert az ilyen kereset érdemleges elbírálását az 1869 :IV. t.-c. első bekezdése akadályozza. (IV. 1382.) Ha a kereset tárgyává tett igény közjogi vagy közigazgatási viszonyból ered, a vitás kérdés elbírálása nem utalható a rendes bíróság hatáskörébe azon az alapon sem, hogy a felperes követelését átértékelve igényli, mert iz állandó bírói gyakor-