Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

112 — Cselekvőképesség elvesztése — azonban nem kötelező és a bíróság belátásától függ. (C. VT. 2240—1930.) Amennyiben az elhalt fél a per megindítására ügyvédjének meghatalmazást adott, nem szolgálhat a per megszüntetésére okul, hogy az ügyvéd a keresetet csak a fél halála után adta be. Hyen esetben tehát módot kell nyújtani az örökösöknek, hogy nyilatkozhassanak abban a tekintetben, hogy a keresetet magukévá kívánják-e tenni, vagy sem. (VII. 981.) A házassági bontóper elintézését azonban a felek valamelyikének halála lehetetlenné teszi. Ilyen esetben a netán már meghozott, de még jogerőre _iem emelkedett ítélet is hatályát veszti és a bíróság a Pp. 6T6. §. értelmében ilyen esetben a perköltségek viselése kérdésében a per körülményei szerint ítélettel határoz, azonban a felek vétkességének elbírálására még ebben a vonatkozásban sem terjeszkedhetik ki. (VII. 1006.) A fél halála folytan félbeszakadt vagy felfüggesztett per felvételét a fél örököse Kérheti. Közömbös ebből a szempontból, hogy az elhalt fél után más örökösök i± maradtak és elegendő, ha a per felvételét Kérő Örökös törvényes öröklési jogosultságát valószínűsíti. (V. 809.) A perbeli cselekvőképességnek a per folyama alatt történt elvesztése esetében ugyancsak az eljárás félbeszakadásának (Pp. 466. §.) van helye, kivéve, ha a félnek a per vitelére szabályszerű meghatalmazottja volt. A meghatalmazott azonban kérheti az eljárásnak a Pp. 470. §. értelmében leendő felfüggesztését. (V. 231.) Az önkéntes felszáwtolását elhatározó pénzintézet az önkéntes felszámolással perbeli jogképességét nem veszti él, még akkor sem, ha felszámolójaként a Pénzintézeti Központ működik is, mert a Pénzintézeti Központ közreműködése csak kény' szer félszámolás esetében jár a felszámoló pénzintézet perbeli jogképességének elvesztésével. (VII. 745.) A Pp. 467. §. szerint ha valamelyik fél ellen csődöt nyitrak, az eljárás félbeszakad azokban a perekben, amelyeket a csődtörvény értelmében a közadós ellen, vagy a közadós részéről folytatni nem lehet. Ilyen esetben is megszűnik azonban a félbeszakadás, ha a tömeggondnok az ellenfelet az eljárás folytatására irányuló szándékáról értesíti, ami a tárgyaláson jelenlevő fél irányában szóval is történhetik. (C. VII. 8661—1930.) Amennyiben mégis az alperes csődbejutása esetében a felperes kijelenti, hogy a csődtömegből nem igényel kielégítést, az eljárás félbeszakadásának nincs helye. (C. I. 1870— 1931.) Nincs helye az eljárás félbeszakadásának olyan követelések iránt indított perekben sem, amelyek a Csődtörvény értelmében bejelentés alá nem esnek. Ilyenkor a bíróság a csőd-