Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

110 — Igazolási okok A Pp. 453. §-nak második bekezdése értelmében az igazolást az elmulasztott cselekmény pótlásával kell egybekapcsolni. Ez a szabály azonban nem jelenti azt, mintha az igazolási határidő nem járna le mindaddig, amíg az utólagos egybekapcsolás lehetősége fennáll, vagyis amíg az elmulasztott cselekmény feletti tárgyalás berekesztve nincsen. (VII. 955.) Igazolásnak helye van pl. a csődnyitási tárgyalás (V. 1001. D. T.), vagy a perújítási határidő (VII. 955.) elmulasztása miatt is. Ugyancsak helye van az igazolásnak a kisajátítási eljárásban is (V. 1095. D. T.), ellenben nincs helye az örökösödési eljárásban. (V. 177.) Az igazolási kérelem alapjául szolgáló okok a Pp. 453. §. értelmében már magában az igazolási kérelemben valószínűvé teendők. (C. VI. 3567—1931.) Minthogy azonban a Pp. 554. §. értelmében a felfolyamodás új bizonyítékokra is alapítható, ezért adott esetben elfogadta a Kúria az igazolási ok valószínűsítésére a csupán az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen beadott felfolyamodáshoz becsatolt orvosi bizonyítványt is. (VII. 425.) Ami az egyes igazolási okokat illeti, a beadványok beadásánál igazolási okul fogadta el pl. a Tábla, hogy a fél a fellebbezést az első fokon eljárt budapesti törvényszék fellebbviteli osztályának iktatóhivatalában, nem pedig az elsőfolyamodású főlajstromirodában nyújtotta be, (V. 350. B. T.), sőt a Kúria igazoltnak találta a felfolyamodással élő félnek azt a tévedését is, hogy a kereskedelmi nem peres eljárásban hozott másodfokú határozat ellen benyújtott felfolyamodását elnézésből nem az elsőbíróságnál, hanem a másodfokú bíróságnál adta be. ( VI. 607.) Minthogy a Füsz. 14. §. szerint a felsőbíróságoknál a gyűjtőszekrényt hétköznapokon délután 1 órakor ürítik ki, ezért adott esetben nem látta valószínűnek a Kúria az igazolási okul felhozott azt a tényállítást, hogy a gyüjtőszekrénybe bedobott felülvizsgálati kérvény a rajta feltüntetett érkezési napot megelőző napon érkezett volna be. (C. I. 149—1930.) Posta útján beadott kérvényeknél a bírói eljárásban nem a postáraadás, hanem a bírósághoz érkezés napját kell figyelembe venni, (VI. 704.) mégis olyan esetben, amidőn a vidéken lakó fél a beadványt ajánlott express küldeményként olyan időben adta postára, hogy annak normális kezelés mellett előreláthatólag kellő időben kellett volna a bírósághoz beérkeznie, a határidőnek a posta késedelméből történt elmulasztását a fél hibáján kívül esőnek fogadta el a Kúria. (C. I. 752—1929., C. n. 7896—1930.) Az ügyvéd mulasztása a fél mulasztásával egyértelmű, viszont irodai alkalmazottainak vagy helyettesének mulasztá-