Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
96 — ítélet kijavítása — lett, — azt adja elő, ami ténybeli meggyőződését előidézte. Az elhangzott tanúvallomásokra tehát ezeknek részletes ismertetése nélkül is lehet hivatkozni. (V. 204.. — C. III. 3206—1932.) A bizonyítékok szabad mérlegélésének elengedhetetlen követelménye, hogy az ítéletben megnyilvánuló bírói meggyőződés a perben nyújtott összes bizonyítékok figyelembevételével alkottassék meg és a vonatkozó indokok tüzetes előadásából kitűnjék az is, hogy a biróság az összes perbeli adatokat figyelembe vette. (C. II. 1554—1932.) Amennyiben a fellebbezési bíróság a peres felek valamelyike által felajánlott és már az elsőbíróság által is mellőzött bizonyítási indítványt ugyancsak mellőzni kívánja, a mellőzés indokóiként a Pp. 507. és a Te. 33. §-a értelmében utalhat az elsőbíróság indokolásának megfelelő részére is anélkül, hogy a mellőzés okait újból részletesen is előadná. (V. 174.) Az ítélet indokolása a rendelkező régnek a kiegészítő része és mint ilyen az indokolás is tartalmazhat határozat jellegével bíró olyan kijelentéseket és megállapításokat, amelyeknek rendszerint a rend.^kezö részben 'eme helye. (IV. 1329.) Éppen ezért a peres felekre nem lehet sérelmes az a körülmény, ha az ilyen határozatjellegű megállapítások egyedül az ítélet indokolási részében foglaltatnak és külön nem szerepelnek az ítélet rendelkező részében is. (VI. 86.) Ilyen módon tehát annak sincs akadálya, hogy az ítélet indokolási része a rendelkező résznek esetleges hiányosságait is pótolhassa, (V. 285.) — kivéve mégis, ha az ítélet indokolásának ilyen megállapításai az ítélet rendelkező részének tartalmával nyilvánvalóan ellentétesek. (V. 527.) Az állandó bírói gyakorlat értelmében az ítélet indokolása ellen csak annyiban van perorvoslatnak helye, amennyiben az indokolás valamely határozati jellegű lényeges kijelentést, avagy olyan megállapítást tartalmaz, amely a peres felek jogviszonyára a jövőre vonatkozólag kihatással lehet és valamelyik félre nézve sérelmes. (C. V. 3325—1931.) E) Az ítélet kijavítása és kiegészítése. Az ítélet kijavítása, kiigazítása vagy kiegészítése iránt a felek részérő' beadott kérvények nem a felek által használt megjelölés szerint, hanei\. a kérelmek tartalma szerint intézendők el. (VI. 137., — B. T. I. 6442—1930.) A Pp. 407. és 408. §-ai határozzák meg azokat az eseteket, amidőn a határozatok kijavításának vagy kiigazításának helye lehet. A Pp 422. §-ában foglalt rendelkezésekhez képest ezek a szabályok végzések tekintetében is megfelelően alkalmazandók. (B. T. I. 6442—1930.)
