Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Perbehívás — 43 iránt a, végrehajtást szenvedő ellen indított perben az érdekelt hitelezők részére, akik ezt a jogukat az alperesként szereplő végrehajtást szenvedő perbeli cselekményeivel ellentétesen is gyakorolhatják. Tehát pl. a vhajtást szenvedő helyett akkor is védekezhetnek, ha ez a peri elvételi tárgyaláson meg sem "jelent (Bp, Tszék 25. Pf. 5630/1930.). C. Pcrbehivás. A perbehívás a Pp. 89. §-a értelmében a per jogerejű eldöntéséig bármikor történhet ugyan, mégis ha a fél a perbehívás iránti kérelmet nyilvánvalólag késedelmesen terjeszti elő, a bíróság a perbehívás miatt a tárgyalást elhalasztani nem tartozik,, mert a perbehívónak érdeke, hogy a perbehívást kellő időben és úgy terjessze elő, hogy a perbehívott haladéktalanul beavatkozhassék (I. 1855. B. T.). Sőt ha a késedelmesen előterjesztett perbehívási kérelem nyilvánvalóan a per elhúzását célozza,, a bíróság a perbehívás iránti kérelem teljesítését is megtagadhatja (C. II. 7069/1927.). A Pp. 90. §. második bekezdéséhez képest a perbehívó fél tartozik szabályszerű perbehívó kérvényt beadni; emellett még kereseti példányok beadását a törvény nem kívánja meg. A szabályszerű perbehívó kérvény beadásának elmulasztása azonban egyértelmű a perbehívás meg nem történtével (IV. 732.). A perbehívott szavatosok ugyan a felülvizsgálati tárgyalásra is- megidézendők, mégis az idézés esetleges hiányossága a felülvizsgálati tárgyalás megtartásának és a határozathozatalnak nem akadálya, mert a felülvizsgálati tárgyaláson előadottak alapján a bíróság tényállást úgy sem állapíthat meg (III. 1405.). Ha a perbehívott a perbehívást elfogadja és a perbehívó félhez csatlakozik, mellékbeavatkozóként szerepel és ez esetben a beavatkozástól kezdve a felmerült költségek viselésére a Pp. 433. §-a irányadó (I. 501.). Amennyiben a perbehívott szavatos nem avatkozik a perbe, úgy a perbehívott szavatos a perbehívó fél által ellene indított szavatossági, illetőleg kártérítési perben nem hívatkozhatik többé arra, hogy a perben, amelyben a perbehívás történt, az esetleges kedvezőtlen döntést a perbehívó fél hibás pervitele okozta (L, 1994.). Az állandó bírói gyakorlat értelmében azonban a perbehívás a perbehívott szavatossal szemben a keresetnek a törvényben megszabott határidő alatt való beadását nem pótolja és az elévülést meg nem szakítja. (I. 1063.).