Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

34 — Perbeli jogképesség — A kereset indításakor életben már nem volt, vagy életben ­levőnek már nem tekinthető (holttá nyilvánított) egyén pernek alanya nem lehet, mert perbeli jogképessége nincs (C. VI. 2335/ 1928.). A holttá nyilvánítottról az a vélelem, hogy a holttá nyil­vánító végzésben megállapított időpontban halt meg, de ez a vélelem csak attól az időponttól kezdve találhat alkalmazást, amikor a vonatkozó határozat jogerőre emelkedett (III. 205.). Ugyancsak az anyagi jog általános szabályai szerint kell elbírálni azt, hogy a jogi személyek mennyiben bírnak perképes­séggel. Ezen az alapon kimondja a Kúria, hogy valamely gazdaság jogi személyiség hiányában perképességgel sem bír (IV. 406.). Az alapítvány perképes, mihelyt kétségtelen, hogy valamely megengedett tartós célra meghatározott vagyont a perben szereplő alapítvány részére adományoztak. Nem lényeges feltétele az ala­pítvány jogi személyiségének és ezzel az alapítvány perképessé­gének, hogy az alapító az alapítvány szervezetét is meghatározta-e, sem hogy az alapító formaszerü alapítólevelet állítson ki vagy pedig, hogy az alapítványi rendelkezést a kormányhatóság is jóváhagyta légyen (II. 1729.). Az I9I3:X. t.-c. alapján szabályszerűen megalakult legelő­társulatok az alapszabályok földmivelésügyi miniszteri jóváhagyá­sának közzétételétől kezdve feltétlenül jogképesek (III. 72), ellen­ben az üyen legelőtársulattá nem alakult úrbéres közbirtokosság és zsellérbirtokosság, amelynek szervezetét az 1894: XII. t. c. szabályozta, egyedül csak a most idézett törvénycikk 6. §-a szerint az érdekelt birtokosok közgyűlésének hatáskörébe utalt kérdésekre (legelőrendtartás, legeltetés, állattenyésztés és apa­állattartás módozatainak megállapítása) vonatkozó perekben bir perképességgel (III. 72., II. 1225. Gy. T.). A Kúria állandó gyakorlata szerint az egyéni cég és annak cégtulajdonosa nem tekintendők egymástól különnálló jogalanyok­nak (III. 808., 1462.). Kereskedelmi cégek perképessóge egyébként a kereset be­adásakor fennálló jogi helyzet szerint bírálandó el és így a köz­kereseti társaság perképességén nem változtat az a körülmény, hogy abból a per során az egyik tag kilépett és ezáltal a köz­kereseti társaság egyéni céggé változott át (III. 376.). Nincs jogképessége a részvénytársasági fióknak, mert a fiókok köztudomás szerint nem a maguk nevében szereznek jogokat és vállalnak kötelezettségeket, hanem csak az anyatár­saság nevében (II. 345.). Ezzel szemben a részvénytársaságnak a cégjegyzékből történt törlése az ezt megelőző időből származó kötelezettségek megszű­nését nem vonja maga után és ezért ezekre a korábbi kötelezett­cégekre vonatkozólag a részvénytársaság perképessége a törléssel nem szűnik meg (III. 647.). Ugyanígy a már megszűnt közkere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom