Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Ipari munkás — gazdasági munkás. — 17 igényt, amidőn a felperes mint gazdasági cseléd a gazdasághoz tartozó körfürésznél szenvedett balesetet (I. 1875.)A gazdasági munkásnak balesetből származó kártérítés iránti peres ügyeinek elbírálása ugyanis a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (I. 1128., IV. 134.)- így gazdasági cselédnek tekintendő pl. a szőlőgazdaságban alkalmazott és pincemesteri teendőkkel megbízott szegődményes kádár (I. 1540. Mb. fb.) — ellenben ipari munkásoknak minősítendők a hivatásos terménykereskedő által alkalmazott szalmapréselő munkások (II. 147* Mb. fb.). Az ipari biztosítási kötelezettség alá nem eső egyénnek kötelezettként történt bejelentése és ennek a pénztár részéről történt elfogadása igényjogosultságot még nem teremt és legfeljebb a tévesen kivetett járulékok visszakövetelésére nyújthat alapot (I. 1542. Mb. fb.). Az a kérdés tehát, hogy valamely alkalmazott gazdasági munkásnak vagy ipari munkásnak tekintendő-e és így a biztosítási kötelezettség szempontjából az I9I3:XX. tc. (gazdasági cselédek és gazdasági gépmunkások biztosítása) avagy az 1907.-XIX. tc. (ipari és kereskedelmi alkalmazottak kötelező baleseti biztosítása) hatálya alá tartozik-e, az alkalmazott szolgálatának természete szerint döntendő el. A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint pl. a képesített gépkezelők és vizsgázott gépészek az 1927-.XXI. tc. szabályai alá tartoznak (és így baleseti kártérítés iránti igényükkel a munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe tartoznak) akkor, ha valamely gazdaságban őket csak mint idénymunkásokat foglalkoztatják, Ellenben nem az I9I3.-XX. tc. hatálya alá (és így baleseti kártérítési igényükkel rendes bírói útra) tartoznak azok a képesített gépkezelők, akik valamely gazdaságban éves szegődményes alkalmazottak, mert az utóbbiak ebből a szempontból a gazdasági cselédekkel esnek egy tekintet alá (IV. 1054., I. 1557. Mb. fb.). A rendes bíróság hatáskörét állapította meg a Kúria, amidőn felperes mint közmunkára alkalmilag kirendelt munkás ezen munkája közben szenvedett balesetet (I. 678., II. 1587.). A munkásbiztosítási bíróságnak a törvényből folyó ezen hatáskörén nem változtat az a körülmény sem, hogy a perben félként nem maga a balesetet szenvedett alkalmazott, hanem annak hátramaradt hozzátartozója szerepel, mert az állandó bírói gyakorlat szerint az elhalt alkalmazott jogán fellépő hozzátartozóra ez a hatásköri rendelkezés szintén kiterjed (III. 1273.). A munkásbiztosítási bíróság hatásköre az 51,000/1925. I. M., illetve a 132500/1925. N. M. M. rendeletek alapján kiterjed a pénztári alkalmazottak szolgálati illetményeiből és nyugdíjigényeiből eredő követelésekre is, úgyszintén az alkalmazottak özvegyeinek és hátramaradottainak igényeire is (III. Dr. Markos — Dr. Vincenti -. Polgári eljárási jogi döntvénytér 2