Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

76 Nyugdíj értelmét határozza meg és a helyes jogalkalmazás kérdését dönti el. (XVI. 619.) Ha a munkaadó részéről az elbocsátás tekintetében a nyugdíjjogosultság meghiúsítása céljából a joggal való viszszaélés esete forog fenn, a munkavállaló csak ezen munkaadóval szemben léphet fel elmaradt nyugdíjának megfelelő havi járandóság iránti követelésével; ellenben a nyugdíj fizetésére csak az alapszabályokban kikötött feltételek megvalósulása esetén kötelezett nyugdíjpénztárral szemben, mint a munkaadótól különálló jogi személlyel szemben a munkaadó jogellenes magatartása jogcímén a munkavállaló a nyugdíjjogosultságnak az alapszabályokban kikötött előfeltételei hiányában nyugdíjra jogszerűen igényt nem támaszthat. (XIV. 332.) A munkaadó általában csak a nyugdíjszabályzatban vagy a szolgálati szerződésben általa kötelezett és a munkavállaló által elfogadott mérvben köteles a nyugdíjat szolgáltatni. Ebből következik, hogy az igényjogosult a neki ekként járó nyugdíj összegének felemelését azon a címen, hogy az a lét fenntartására elégtelen, vagy az életszükségleti cikkek megdrágultak, rendszerint nem követelheti. Ellenben más az eset akkor, ha a munkaadó csak általánosságban vállalt nyugdíjkötelmet és a nyugdíj mennyiségére vonatkozó ígéret vagy megállapodás hiányában a nyugdíj összegét a bíróság bizonyos körülményekhez mérten, a felek gazdasági vagy egyéb viszonyaihoz szabva állapította meg és utóbb ezek — a szolgáltatás mennyiségének meghatározására döntő befolyással volt tényezők — lényegesen megváltoztak. Az ilyen eset alapot ad a Pp. 413. §-ának alkalmazására és a nyugdíj összegének az irányadóul vett körülmények módosulása folytán indokolt mértékben megváltoztatására. A Pp. 413. §-ának szabálya ugyanis annak kifejezett rendelkezése szerint a 131. § alapján az ítélet hozatala után lejáró szolgáltatásokra vonatkozik. A 131. § pedig ilyen szolgáltatásokként a járadékot és a viszontszolgáltatástól nem függő más, időszakos szolgáltatásokat jelöli meg. Az állandó bírói gyakorlat szerint a Pp. 413. §-ának alkalmaz-