Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

74 Nyugdíj okozzák, hogy az alperesnek súlyt kell helyeznie arra, hogy tisztviselői kara oly alkalmazottakból álljon, akik nyo­masztó adósságok gondjától és az azokkal kapcsolatos kel­lemetlenségektől mentesen végezzék szolgálati teendőjüket. (XIII. 841.) Altalános jogszabály az, hogy a nyugdíjra nem tarthat igényt az az alkalmazott, aki a tényleges szolgálat alatt tanúsított magatartásával a nyugdíjra érdemetlenné válik. Az érdemetlenségi ok érvényesítésének határidejére a vál­lalati alapszabályok rendelkezései irányadók. Az alapsza­bályok rendelkezéseinek hiányában a joghasonlatosság sza­bályai alkalmazandók. Gazdatisztnél az 1900:XXVII. tc. 18. § alapján az érdemetlenségi ok a tudomásra jutástól szá­mított 30 napon túl nem érvényesíthető. (XIV. 559.) Ha a nyugdíjszabályzat szerint az alkalmazott özvegyé­nek nincs igénye nyugdíjra akkor, ha férjük halálakor attól elváltán éltek, vagy tőle bíróilag el voltak választva, az özvegy, akinek házasságát a férj halála előtt a bíróság jogerős ítélettel felbontotta, nyugdíjat sem a nyugdíjsza­bályzat, sem méltányosság alapján nem igényelhet. (XVI. 511.) Ha a felek házassági együttélésüket közös megegyezés­sel azért szüntették meg, mert a férj állásának elvesztése következtében a saját és feleségének eltartásáról gondos­kodni többé nem tudott és igazolva van az, hogy a férjnek mindig az volt a szándéka, hogy amint anyagi helyzete megengedi, a házassági együttélést helyreállítja, de halá­láig ily anyagi helyzetbe nem jutott, nem állapítható meg, hogy a felek tényleges különélése jogi értelemben vett különéléssé vált és így a házassági életközösség megszakí­tása nem állapítható meg. Ennélfogva tehát a különélő özvegy részére a kir. Kúria özvegyi nyugdíját megállapí­totta. (XVI. 26.) A hitbizományi alkalmazottak szokásos illetményeinek és nyugdíjának fizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás a hitbizományi birtok rendes kezelésének és fenntartásá­nak körébe esik és mint ilyen, a hitbizományi bíróság jóvá­hagyásának szüksége nélkül kötelezi a hitbizományi utó­dot. (XVI. 164.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom