Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
74 Nyugdíj okozzák, hogy az alperesnek súlyt kell helyeznie arra, hogy tisztviselői kara oly alkalmazottakból álljon, akik nyomasztó adósságok gondjától és az azokkal kapcsolatos kellemetlenségektől mentesen végezzék szolgálati teendőjüket. (XIII. 841.) Altalános jogszabály az, hogy a nyugdíjra nem tarthat igényt az az alkalmazott, aki a tényleges szolgálat alatt tanúsított magatartásával a nyugdíjra érdemetlenné válik. Az érdemetlenségi ok érvényesítésének határidejére a vállalati alapszabályok rendelkezései irányadók. Az alapszabályok rendelkezéseinek hiányában a joghasonlatosság szabályai alkalmazandók. Gazdatisztnél az 1900:XXVII. tc. 18. § alapján az érdemetlenségi ok a tudomásra jutástól számított 30 napon túl nem érvényesíthető. (XIV. 559.) Ha a nyugdíjszabályzat szerint az alkalmazott özvegyének nincs igénye nyugdíjra akkor, ha férjük halálakor attól elváltán éltek, vagy tőle bíróilag el voltak választva, az özvegy, akinek házasságát a férj halála előtt a bíróság jogerős ítélettel felbontotta, nyugdíjat sem a nyugdíjszabályzat, sem méltányosság alapján nem igényelhet. (XVI. 511.) Ha a felek házassági együttélésüket közös megegyezéssel azért szüntették meg, mert a férj állásának elvesztése következtében a saját és feleségének eltartásáról gondoskodni többé nem tudott és igazolva van az, hogy a férjnek mindig az volt a szándéka, hogy amint anyagi helyzete megengedi, a házassági együttélést helyreállítja, de haláláig ily anyagi helyzetbe nem jutott, nem állapítható meg, hogy a felek tényleges különélése jogi értelemben vett különéléssé vált és így a házassági életközösség megszakítása nem állapítható meg. Ennélfogva tehát a különélő özvegy részére a kir. Kúria özvegyi nyugdíját megállapította. (XVI. 26.) A hitbizományi alkalmazottak szokásos illetményeinek és nyugdíjának fizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás a hitbizományi birtok rendes kezelésének és fenntartásának körébe esik és mint ilyen, a hitbizományi bíróság jóváhagyásának szüksége nélkül kötelezi a hitbizományi utódot. (XVI. 164.)
