Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

Felmondás és végkielégítés 41 A szolgálati viszony természetével s a szolgálati viszonyban megkívánt jóhiszeműséggel össze nem fér, hogy az alkalmazott hosszabb időn át bizonytalanságban hagyja a munkaadóját aziránt, hogy a szolgálati viszonynak a munkaadó részéről történt megszüntetését joghatályosnak s magára kötelezőnek elismeri-e? Ezért évek multán az alkalmazott az elbocsátás jogosságát vita tárgyává nem teheti s a szolgálati viszony megszűnésével kapcsolatos jogokat a munkaadóval szemben nem érvényesítheti. (XVT. 468.) A magyar képzőművészet és iparművészet erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása és elszegényedett, munka: képtelenné vált művészek s ezek családtagjainak segélyezésére alakult jótékonycélú magánjogi egyesület alkalmazottját végkielégítés nem illeti, minthogy munkaadója sem nem kereskedő, sem nem iparos. (XV. 323.) Abban a kérdésben, hogy a végkielégítési igény keletkezésére szükséges ötévi szolgálati idő meg van-e, a felmondási időt abban az esetben is számításba kell venni, ha azt a munkavállaló nem szolgálta le. (XVI. 381.) A munkavállaló hátrányára a végkielégítési igényekről történt lemondás érvénytelen. (XIV. 1021.) Az ármentesítő társulat gátbiztosát végkielégítés csak külön kikötés esetén illeti, miután az ármentesítő társulat nem esik az 1910/1920. M. E. szabályai alá. Nyugdíjra jogosult alkalmazottnak végkielégítésben r észesítése nem szokásos és ily alkalmazottnak a munkaadó végkielégítést az 1910/1920. M. E. sz. rend. 13. §-a értelmében csak az alkalmazott kívánságára köteles fizetni. A felek elszámolásakor a nyugdíj egyáltalán nem került szóba. Ellenben a munkavállaló az elszámolás helyességének elismerése mellett kijelentette, hogy magát a jövőre nézve is teljesen és véglegesen kiegyenlítettnek tekinti, ami nyugdíjigény fenntartása, illetve támasztása nélkül csak akként értelmezhető, hogy a nem szolgálatképtelenség címén elbocsátott 56 éves felperes az elszámoláskor a végkielégítéssel beérte s az alapszabályok szerint csak rokkantak és 65 évüket betöltöttek részére biztosított nyugdíj iránt igényt támasztani nem kívánt. (XVI. 446.)