Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
36 Szolgálati viszony állás az irányadó és a rendes bíróság sem a fegyelmi bíróság által megállapított tények valóságát, sem a kiszabott büntetés mérvét felül nem vizsgálhatja, csupán azt teheti felülvizsgálata tárgyává, hogy a fegyelmi határozatot az arra illetékes fegyelmi bíróság szabályszerű eljárás útján hozta-e meg és hogy az alkalmazott terhére megállapított tények olyan természetűek-e, amelyek a fegyelmi szabályzatba ütköző voltuknál fogva a kiszabott büntetést vonhatják maguk után. Annak a kérdésnek eldöntése, hogy a munkavállaló a terhére megállapított cselekmények elkövetésekor beszámítható volt-e, fegyelmi szempontból a fegyelmi bíróság hatáskörébe tartozik. Amennyiben a munkavállaló a fegyelmi eljárásban beszámíthatatlansággal nem védekezett és nem merült fel annak a szüksége sem, hogy a fegyelmi bíróság az ügyesen, minden részletre kiterjedően védekező munkavállaló beszámíthatóságát külön elbírálás tárgyává tegye, a fegyelmi bíróság eljárását rendes bíróság azon az alapon, hogy a fegyelmi bíróság nem tette elbírálás tárgyává a munkavállaló beszámíthatóságának kérdését, szabálytalannak nem nyilváníthatja. (XIV- 23.) A bírói gyakorlatban megállapított az a szabály, hogy a fegyelmi eljárás megindításakor annak okát az alkalmazottal közölni kell, nem nyer alkalmazást abban az esetben, ha az alkalmazott a fegyelmi eljárás megindításának okáról már előbb értesült, arról tudomást szerzett. (XIV. 875.) Az alapszabálynak az a része, amely szolgálati vagy nyugdíjszabályzatba tartozó rendelkezést foglal magában, a szolgálati szerződésnek kiegészítő része ugyan, ennek azonban nem az a jogkövetkezménye, hogy az alapszabályoknak ily rendelkezése önmagában véve az alkalmazottak hozzájárulása nélkül meg nem változtatható, hanem csupán egyoldalú megváltoztatás esetén az alkalmazottakra vonatkozólag a megváltoztatásnak velük szembeni joghatálya kérdéses. Ha az alkalmazott a megváltoztatáshoz — akár utólagosan — hozzájárul, az alapszabályok megváltoztatása vele szemben joghatályos, míg ellenesetben az alapszabálynak megváltoztatása a szerződéstől egyoldalú eltéréssel azonos elbírálás alá esik. (XV. 869.)
