Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

Szolgálati viszony megszüntetése 33 képező m. kir. pénzügyminisztériumnál kifogást emelt az ellen, hogy a pénzintézet igazgatósága a tisztviselő eltévelyedéseivel szemben eltekintett tisztviselője tisztségének megszüntetésére szükséges intézkedések megtételétől. Egyszersmind rámutatott arra, hogy e körülmény alapot szolgáltat arra, hogy a pénzintézettel szemben eljárjon. Ennek folytán a pénzintézet e tisztviselőjét rögtöni hatállyal elbocsátotta. A tisztviselő hivatkozván a szerződésre, azt vitatja, hogy megállapodása határozott tartamúvá vált s a pénzintézet mindaddig tartozott őt szolgálatában megtartani, amíg a TEBE nyugdíjjogosultságát el nem éri. A kir. Kúria a tisztviselőnek a felmondási járandóságát ítéli meg s megállapítja, hogy a pénzintézetre nézve gazdasági lehetetlenülés esete forog fenn. Ugyanis az alperes takarékpénztárra nézve létfontosságú kérdés volt, hogy tagja maradhat-e a neki pénzügyi mozgékonyságot, anyagi biztosságot és erkölcsi előnyöket nyújtó P. K.-nak. Minthogy az alapszabályok értelmében ezen magatartása miatt kizárható lett volna, ami pedig az ezzel járó hitelmegvonás miatt működését alapjaiban megrendíthette volna, miért is gazdasági létének biztosítása érdekében joga nyilt arra, hogy az állandó alkalmazásra igényt szerzett tisztviselője jogviszonyát nem ugyan rögtöni hatályú elbocsátással, de rendes felmondási illetmény és a végkielégítés kiadásával a szerződésileg meghatározott időtartam letelte előtt megszüntethesse. A gazdasági lehetetlenülés okából elállani kívánó és joggal elállott pénzintézetre ilymértékű szolgáltatás nem jelenthetett elviselhetetlen terhet. (XV. 184.) c) Szolgálati viszony megszüntetése. Megszüntetés nincs alakszerűséghez kötve — megszüntetés konkludens ténnyel — külföldi munkavállalás engedélyének elvonása. — Megszüntetés lap szerkesztőségi tagjával szemben — kártérítés elbocsátás miatt harmadik személytől. A szolgálati jogviszony megszüntetésének módja és feltételei tekintetében sem az általános magánjog, sem valamely különös jogszabály nem tartalmaz a felek szabad Huppert—Markos: Hiteljogi Döntvénytár 3