Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

28 Verseny'tilalom res életszükségleteire való tekintettel méltányosan három évben állapította meg. (XIII. 830.) Felperes megvásárolta X-nek üzletét és ingatlanát. A vételi szerződésben eladók azt a kötelezettséget vállalták, hogy a felperes által megvásárolt ingatlantól számított öt kilométeren belül eladók vegyeskereskedést, trafikot vagy italméróst nem folytatnak. Nem vitás az, hogy a kikötött időn és területen belül eladó X testvére, alperes, fűszerkereskedést nyitott. Felperes szerint alperest az X által vállalt versenytilalmi kikötés alapján terheli az abban hagyási kötelezettség, mert alperes X-nek testvére és alpe résnek tudomása volt X kötelezettségvállalásáról. A Kúria megállapítja, hogy felperes ezen jogi álláspontja téves, mert szerződési kötelezettség teljesítése csupán azt a sze mélyt terheli, aki a kötelezettséget elvállalta; a teljesítési kötelezettség hatálya harmadik személyre még akkor sem terjed ki, ha a harmadik személy a kötelezettséget vállaló félnek testvére és ennek a testvér kötelezettségeinek fenn állásáról tudomása van. A bírói gyakorlatban elfogadott az az általános magánjogi jogszabály, amely a kötelmi jognak harmadik személy által való jogellenes megsértését tiltja, a harmadik személyre nem teljesítési kötelezettséget ró, hanem a harmadik személyt csakis az adós szerződésszegé sében való tudatos, vagyis szándékos közreműködéstől tiltja el, Az alperes magatartása tehát akkor lenne jogellenes, ha X maga szegte volna meg a versenytilalmi kikötést és alpe res nevezettek szerződésszegésében tudatosan közreműkö dött volna. (XIV. 468.) Az 1922. évi XII. tc. 4. §-a a kézművesipar javára tör vényes versenytilalmat létesít mindazokkal a jogi szemé Iyekkel, részvénytársaságokkal szemben, melyek a kézmű ves jellegű, képesítéshez kötött ipart nem gyárszerüen foly tatják és a törvény által létesített versenytilalomnak üzleti verseny céljából való megszegése nemcsak a rendészeti szabályokba, hanem a Tvt. 1. §-ába is ütközik. A villamos energia ellenérték fejében való elosztásával foglalkozó vállalkozó az 1922. évi XII. tc. 14. § 10. pontjában meg jelölt ipar gyakorlására az iparügyi minisztertől az 1936, évi VII. tc. 4. §-a értelmében engedélyt nyerhet s ezen idő