Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

->() Cégvezető. Kereskedelmi könyvek bizonyító ereje alapján, hanem már akkor is meg kell állapítani, ha a két cégnek vezérszavai, illetve jelzőszavai teljesen azonosak. Az azonos vezérszóval való ilyen együttes használatnál a vállalat által forgalomba hozott áru minőségére, eredetére utaló, egyébként jogosan használható megjelölésnek a cégszövegbe való felvétele is a K. T. 24. § tilalmába ütközik. A K. T. 24. §-ába ütköző cégbitorlás megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a vezérszó közkeletű és így senki által kizárólagos joggal le nem fog Jalható megjelölés, mert etekintetben egyedül az összetéveszthetőség lehet vizsgálat tárgya. (XV. 243. H. T. 1941. 54.) 2. Cégvezető. A gyári ingatlan eladásával kapcsolatban a törzsvagyon tekintete alá eső gépi berendezés elidegenítése nem minősül a kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügyletnek. A cégvezető jogköre erre nem terjed ki. (XIV. 805.) 3. Kereskedelmi könyvek bizonyító ereje és felmutatása. A kereskedő a per folyamán könyveinek felmutatására csak akkor kötelezhető, ha ellenfele közelebbről megjelöli azokat a tételeket, amelyeket a könyvekkel bizonyítani kíván. A felperesnek az egyes ügyletek megnevezése s időpont, összeg meghatározása nélkül csak általánosságban előterjesztett bizonyítási indítványa az összes kereskedelmi könyvek felmutatására nem szolgálhat alapul, annál kevésbé, mert a K. T. 35. és 36. §-ai értelmében a könyveknek egész tartalmukban megtekintése csak a könyvvezetés szabályszerűségének megállapítása végett, vagy pedig örökösödés, vagyonközösség, társasági vagyon felosztása és csőd esetében rendelhető el. (XV. 155.) Az olyan kereskedelmi könyvek bizonyító erejét, amelyekben szabálytalanságok mutatkoznak, a bíróság a Pp. 322. §-a és a K. T. 32. §-a értelmében szabadon mérlegeli.