Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

190 Kereskedelmi ügyletek, megkötése vényhozása csökkenti a pénz belső értékét, a K. T. 326. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók. Ennek folytán a kir. Kúria azt az álláspontot foglalja el, hogy az alperesnek, a jóhiszeműség elve alapján is, a kötelezettséget úgy kellett volna teljesítenie, hogy felperes a kölcsönösszeget a valósággal nyújtott kölcsöntőkének megfelelően kapja meg. A kölcsöntőkét alperes akként köteles felperesnek szolgáltatni, amint a kölcsönösszeget annak idején felvette, mert a kölcsönvevő ugyanolyan minőségű, fajú és mennyiségű dolgot köteles a kölcsönadónak visszaadni, amilyent tőle átvett s ebben a tekintetben a valóságos helyzet az irányadó. (XIV. 55.) c) Külföldi pénznemre szóló folyószámla. New-York-i kifizetés számlaengedményezése — korona betét átalakítása font-betétté értékállandóság biztosítása céljából — effektív dollárletét. A Jugoszláviában lakó személynek egy budapesti pénzintézetnél zárolt, valóságos dollár-folyószámlája állott fenn. Felperes magyarországi lakos a követelést engedmény útján megszerezte. Az engedményezéshez a Nemzeti Bank azzal járult hozzá, hogy az átírásnak „azonos jellegű belföldi pengőszámlára" kell történni. Felperes a dollár-folyószámlán lévő összeget követeli, amelyet alperes hivatalos árfolyamon kíván kifizetni. A Kúria felárral marasztal. A Nemzeti Banknak az a kikötése, hogy az átírásnak „azonos jellegű belföldi pengőszámlára" kell történni, az átírásnál alkalmazandó árfolyamra a Kúria álláspontja szerint rendelkezést nem tartalmaz, csupán azt jelenti, hogy ennek a pengőszámlának is zároltnak kell lennie. Nem irányadó a Magyar Nemzeti Bank 232. sz. körlevele sem, amely általánosságban szóló irányelveket tartalmaz a külföldi hitelező követelésének kiegyenlítése tekintetében. A körlevél kizárólag a megbízott pénzintézetekhez intéztetett s így azt felperesek nem ismerhették és ismerni nem is tartoztak. De nem is szolgálhat irányadóul a körlevél tartalma a bíróságra nézve abban a kérdésben, hogy valamely pénzkötelem tartalma és mértéke mikép határoztas-