Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

174 Szorult helyzet ges 5000 pengőért vegye meg tőle az őt baleseti kártérítés címén megillető és jövőben esedékes részletekben járó 10.000 pengő követelését s alperes az ajánlatot elfogadva ezen ellenérték fejében az 5000 pengőt kifizette. A jelen esetben a Kúria megállapítása szerint a szorult helyzet fennforgott ugyan, de annak alperes részéről történt kihasználásáról az elmondottak szerint nem lehet szó. (XV. 181.) Az a körülmény, hogy a megbízó tehát gazdaságilag erősebb fél, bizományosával, a gazdaságilag gyöngébb féllel szemben, egyoldalú felmondási jogot kötött ki, önmagában nem teszi az ügyletet kizsákmányoló ügyletté. (XV. 560.) Az állandó bírói gyakorlat szerint az ügyletet kötő fél szegénysége egymagában nem elegendő az ő megszorult helyzetének megállapítására. (XIV. 390.) E jogszabály alapján elutasította kir. Kúria a hagyományost kizsákmányolásra alapított keresetével, aki a 120.000 koronás hagyományról 4000 pengőért mondott le. A szorult anyagi helyzet ugyanis csak akkor szolgálhat jogszerű okul és alapul az ilyen egyességnek, illetve az abban foglalt lemondó nyilatkozat megtámadására, ha arról a másik fél is tudott és felperesnek e kényszerhelyzetét kihasználva a maga részére aránytalan előny szerzése végett vette rá arra, hogy az őt megillető hagyományi követelésről lemondjon. Ezen tudomás és kihasználás hiányában a felperesnek nagy nyomora a mondott jogszabály folytán nem alkalmas a kizsákmányolás megállapítására. (XIV. 535.) Amikor alperes haszonbérbeadó felperes haszonbérlőtől külön szolgáltatást kért és kapott azért, mert a késedelemben lévő felperessel szemben haszonbérbeadó alperes nem élt a szerződésben kikötött, a haszonbérleti jogviszony azonnali hatállyal való felbontására irányuló jogával, a kir. Kúria felperesnek ezen külön szolgáltatás kizsákmányolásra való hivatkozással történt visszafizetése iránti pert elutasította. Ugyanis az alperes szolgáltatása értékének megállapításánál az 1932:VI. tc. 1. § ut. bekezdése rendelkezéséhez képest az sem hagyható figyelmen kívül, hogy alperes a saját szolgáltatásaként felperesnek nem csupán fizetési halasztást adott, hanem ezzel a jogáról is lemondott, hogy a haszonbér meg nem fizetése okából a haszon-