Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

Vis ma jor 167 fajú kötelmet jelent-e, vagy sem. így például, ha a feleknek ekként értelmezett ügyleti akarata szerint nem lehet kizárólagos jelentőséget tulajdonítani annak, hogy a megállapodás a teljesítés tárgyául az alperesek szőlőföldjén termelt szőlőt, illetve bort jelöli meg, akkor csak egyszerűen helyettesíthető dologra irányuló követelésről lehet szó, nincs tehát jelentősége annak, hogy a keresettel követelt ingóságok természetben megvannak-e még az eladó birtokában. (XIV. 36.) Ha azonban a feleknek ügyleti akaratát az alapvető kérdésben a szerződésmagyarázati szabályok, illetve a lefolytatott bizonyítás alapján sem lehet megállapítani, úgy az ekként határozatlan és hiányos szerződés lebonyolításra nem alkalmas és annak teljesítését követelni nem lehet. (XV. 539.) A felsőbb erőhatalom (vis major) a feleket a teljesítési kötelezettség alól általában mentesíti. A felsőbb erőhatalom e jellegét és mentesítő hatását nem érinti az, hogy az erőhatalom (pl. felhőszakadás) káros hatása esetleg a céllal és pénzügyi lehetőségekkel arányban nem álló rendkívüli védőberendezésekkel (pl. magyméretű csatornák) esetleg megelőzhető, vagy lényegesen csökkenthető lenne. Az emberi előrelátás és védekezés ugyanis csak a gyakorlati tapasztalatból ismert s a gazdasági és pénzügyi lehetőségekkel arányban álló rendes szükséglet követelményeit köteles ebben az irányban figyelembevenni. (XIII. 812.) Több kötelem alapján egynemű szolgáltatásokra kötelezett adósnak olyan szolgáltatását, amely a hitelezővel szemben fennálló minden tartozását nem fedezi, kifejezett megállapodás, vagy az adós megfelelő akaratkijelentése hiányában elsősorban a korábban lejártra, egyidőben lejáró követelések közül pedig elsősorban a kevésbbé biztosítottra és csak legvégső esetben az adósra nézve terhesebbre teljesítettnek kell tekinteni. (XV. 351.) A Polgárijogi Határozatok Tárában 469. szám alatt felvett elvi határozat értelmében a pénz felvételére jogosult hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban lévő adós a tartozás összegét jogosan helyezheti olyan értelemben bírói letétbe, hogy ez fizetés joghatályával bírjon. Az