Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

160 Visszterhes engedmény A m. kir. Államkincstár nevében a Pénzintézeti Központ által osztálysorsjegyárusításra adott megbízás tartalmára vonatkozóan a m. kir. pénzügyminiszter által kiadott ügyviteli szabályok irányadók, mert a Pénzintézeti Központ ezeknek a megbízásoknak megadásánál a pénzügyminiszter által átruházott hatáskörben járt el. Az ily megbízásokat tehát a hivatkozott ügyviteli szabályok értelmében a Pénzintézet központ csak egy-egy sorsjátékra adhatja meg, a megbízott főárusító tehát a megbízás megvonása miatt a Pénzintézeti Központ ellen sem támaszthat semmiféle követelést. (XV. 990.) Olyan esetben, amidőn a felek erre vonatkozó írásbeli megegyezése alapján a megbízott a K. T. 306. §-a alapján jogosult volt a megbízásnak tárgyát tevő követeléseket bírói út mellőzésével az adósoktól közvetlenül behajtani és a megbízó által megjelölt célra felhasználni, a megbízó utólag sem támaszthat vele szemben követelést azon a címen, hogy a behajtott összegeket a megbízó előzetes megkérdezése nélkül használta fel. (XIV. 612.) Nincs akadálya annak, hogy valaki az őt a K. T. 306. $ alapján megillető zálogjogát megbízott útján érvényesíthesse. Nem érintheti ilyen esetben a megtartott árverés jogszerűségét az a körülmény sem, hogy a megbízott az árverést nem a megbízó nevében, hanem saját nevében tartotta meg. (XV. 60.) Az engedmény jogi természetéből következik, hogy a szerződés megkötésével az engedményes lép az engedményező hitelező helyébe és az engedményezett követelés tulajdonjogát és az ebből folyó rendelkezési jogot is megszerzi. Rendelkezési jogánál fogva az engedményes a reá engedményezett követelést — ellenkező kikötés hiányában — az adóssal szemben beszámítás útján is érvényesítheti. A beszámítási jog gyakorlását nem érinti az a ténykörülmény, hogy az engedményes az engedményezett követelést ingyenesen vagy viszterhesen és milyen viszteher ellenében szerezte meg, mert e kérdés kizárólag az engedményező és az engedményes egymásközötti jogviszonyára tartozik, márpedig az adós az engedményessel szemben csak azokat a kifogásokat hozhatja fel, amelyek az engedményező ellen