Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

158 Folyószá/ndatartozás elismeríse A folyószámlán való rendelkezésre adott meghatalmazás még házastársak között sincs alakszerűséghez kötve, mert az ilyen meghatalmazás a K. T. 288. §-a alá eső kereskedelmi megbízásnak tekintendő, amely — amint azt a Kúria a P. IV. 5900/1937. számú ítéletében is kimondta — meghatározott külalakhoz kötve nincsen még akkor sem, ha a számlatulajdonosnak a bankhoz intézett ilyen utasítása a számlatulajdonos házastársának a számla feletti rendelkezésre adott meghatalmazást is foglal magában. Az ilyen meghatalmazásnak a tartalma ugyanis nem kölcsön vételre szóló megbízás (1886. évi VII. tc. 23. §), hanem a meghatalmazást kiállító házastárs részére már megadott folyószámla-hitelnek csupán tényleges felhasználására vonatkozó rendelkezési jogosultság megadássá. (XIV. 589.) A folyószámlatartozás elismerése, a jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve, meghatározott alakhoz kötve nincs és hallgatólagos akaratnyilvánítással, ráutaló tényekkel is történhet. így a folyószámlatartozás elismerésének fogadta el a Kúria az ügyfélnek azt a magatartását, amidőn a folyószámla-kivonatok időszakos közlése alkalmával megküldött és az egyenleg elismerését tartalmazó levelet a pénzintézetnek vissza nem küldte és külön elismerő vagy jogfenntartó nyilatkozatot szóval sem tett. A Kúria álláspontja szerint a kifogásolásnak ilyen elmulasztása a kereskedő részéről önmagában véve nem jelent ugyan minden esetben hallgatólagos elismerést, de ilyennek kell azt tekinteni olyan esetben, amidőn évtizedet meghaladó összeköttetésről van szó, amidőn tehát a forgalomban megkívánt hűség és bizalom követeli meg az ily esetleges kifogásoknak megfelelő idő alatt történő közlését. (XIV. 467.) Az 5610/1931. M. E. számú rendelet 5. §-ának 3. bekezdése értelmében az adós az 1. bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, a folyószámlán a hitelező javára írt kamatot a tőkekövetelésbe nem tudja be akkor, ha a jóváírást a rendelet életbelépése előtt akár kifejezetten, akár hallgatólagosan helyesnek ismerte el. (XIV. 467.) A számlaegyenleg elismerése esetében új elszámolásnak ás az ellenféltől tételes felszámítás követelésének általában