Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

15b Késedelmi kártérítés Ezzel szemben azonban az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 5. §-ának 3. bekezdése értelmében az adós az 1. bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó és folyószámlán a hitelező javára írt kamatot a tőkekövetelésbe nem tudhatja b« akkor, ha a jóváírást a rendelet életbelépése előtt helyesnek ismerte el. (XIV. 467.) Az 5610/1931. M. E. számú rendelet 14. §-a értelmében a hitelező a késedelmi kamatot meghaladó kár megtérítését az általános jogszabályok szerint követelheti. Az anyagi jognak a bírói gyakorlatban (C. 2608/1921., P. II. 4104/1932., P. VII. 4380/1934.) megnyilvánuló szabályai szerint a pénzadós a tőke elvonásával járó és a hitelezőnek a késedelmei teljesítésből eredő azt a veszteségét, amely a késedelmi, kamatnak, mint törvényileg megszabott legkisebb átlagkárnak megfizetése által nem nyer megtérítést, akkor köteles megtéríteni, ha késedelmét nem tudja kimenteni, ha tehát a késedelem az ő hibájából keletkezett. (XV. 424.) A most ismertetett jogszabály gyakorlati alkalmazásánál azonban a késedelmi kamatot meghaladó kár megítélésének jogalapjául nem fogadta el a Kúria a pénzadósnak azt, a magatartását, hogy jogerős bírói döntés előtt a hitelezői követelését ki nem egyenlítette, mert az adósnak ezt a magatartását a saját érdekét nem visszaélésszerűen védő eljárásnak minősítette. (XV- 424.) A késedelmi kamat alapja a pénzadós fizetési késedelme. (XIII. 889.) Adott esetben, fizetési késedelemnek minősítette a Kúria a pénzadósnak azt az eljárását is, amidőn fizetés helyett letéttel lehetett volna teljesítenie, az adós azonban nem bírói letétbehelyezést választott, hanem bankletétet, amely a letétbehelyezéssel történő teljesítésnek nem megfelelő módja. (XV. 198.) Az előbbi állapot helyreállításánál a visszatérített ingatlan hasznai azonos jogi megítélés alá esnek a visszaboesátás ellenében fizetendő tőke hasznaival: a kamatokkal. Minthogy pedig az 1868. évi XXXI. tc. 4. §-ában kifejtett elv szerint a tőke után külön kikötés hiányában peresítés előtt kamatoskamat nem számítandó, nincs helyo kamatszámításnak az ingatlan elvont hasznai után sem, mert ez a vevő által fizetett összegek után számítandó kamatoskamattal volna egyértékű. (XV. 502., 464. és 910.)