Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

Visszkereseti igény a kezesek kczött a követelés behajtása a hitelezőn kívül álló okból esetleg késedelmet szenved, a kezesi kötelezettségre befolyással nincsen. (XV. 435.) A készfizető kezességi kötelezettség biztosítására adott kitöltetlen váltó köztörvényi szempontból a kezesség jogi tartalmát nem változtatja meg. Olyan esetben tehát, ami dőn a kezes a főadós kötelezettségéért a kezességet az írásbeli megállapodás tartalmára történt kifejezett utalással „az abban körülírt módozatok mellett és terjedelemben" vállalta, a hitelező nem nyert jogot arra, hogy a fedezetül adott kitöltetlen váltót a megállapodástól eltérő tartalommal (pl. eltérő lejárattal) állítsa ki, mert ilyen esetben a felek egymásközti jogviszonyában a váltó kitöltésére vonat kozó jogosultság is csak az eredeti megállapodás keretében gyakorolható. (XIV. 613.) A készfizető kezest a kezességvállalás alapján telj esi tett fizetés esetében a főadóssal szemben visszkereseti igény illeti meg. (XIV. 341.) Minthogy azonban a kezes kötelezettsége a főkötelem terjedelméhez igazodik, ezért ha valamely kezes a főadós tartozásán túlmenőleg teljesít fizetést, a valóban fennálló tartozást meghaladó fizetése jogcím nélküli fizetéssel esik egy tekintet alá, amelyre nézve az ilyen fizetést teljesítő felet visszkereseti jog nem illeti meg. (XV. 860.) Amennyiben a főadósért többen vállaltak kezessége! és a főadós tartozását a kezesek közösen fizetik ki, a keze seknek egyénenkénti megtérítési igénye ahhoz igazodik, hogy vájjon a hitelezőt ugyanegy jogcselekménnyel, vagy ha külön jogcselekménnyel is, de közös elhatározásból eredőcn elégítették-e ki, vagy pedig hogy a kezes fizetése egymástól független jogcselekmény volt-e? Az előbbi esetben a kezeseknek aránylagos visszatérítésre van igényük, míg az utóbbi esetben a később fizető kezes csak annak az ösz szegnek megtérítését követelheti, amely az előbb fizető kezes teljesítése után a főadós valódi tartozásából még fennmaradt. (XV. 860.) A Pp. 130. §-a szerint keresetet annak bírói megállapí tása iránt is lehet indítani, hogy valamely okirat valódi-e vagy sem, illetőleg hogy valamely okirat valóban attól származik-e, aki azt kiállította és vele szemben valamely jog