Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

150 Keretskedelmi ügyleteket érintő általános Juttározmányok sült volna és hogy maga a malomépület, mint nem helyettesíthető és el nem használható dolog, a befektetések arányában a szerződő feleknek közös tulajdonává vált volna, amelynek eszmei hányadára a felek a társulás alapján tulajdonjogot is szereztek volna. (XIV. 181.) Ugyanennek az értelmezési szabálynak az alkalmazásával kölcsönügyletet és nem társasági jogviszonyt talált megállapíthatónak a Kúria olyan esetben, amidőn a felperes a felek között nem vitás összegeket azzal a feltétellel bocsátotta az alperes rendelkezésére, hogy a tőke használatáért az alperes belátása szerinti összegeket fizet a felperesnek, pénzét azonban csak addig használhatja, amíg a felperes meg lesz elégedve az alperes által adott juttatásokkal. (XV. 280.) Olyan esetben, amidőn valamely jogi személyiséggel bíró bizottság (adott esetben az Eucharisztikus Kongresszus főbizottsága) megbízott útján köt kereskedelmi ügyletet, a Kúria az ügyletből eredően nem a megállapodást kötő megbízottat saját személyében marasztalta, hanem a bizottság összes tagjait, mert az a körülmény, hogy a szóbanforgó bizottságnak jogi személyisége nincs, csak azt jelenti, hogy tagjaitól független jogai és kötelezettségei nem lehetnek, de nem lehet akadálya annak, hogy a bizottság tagjai — mint magánjogi társaság tagjai — a képviseletükben eljárt megbízott eljárásából saját személyükben felelőssé tétessenek. (XIII. 932.) Ügyleti nyilatkozat nemcsak kifejezetten, hanem hallgatólag is tehető, mert a hallgatás is akaratnyilvánítás akkor, ha a fél a fennforgó körülmények között az élet rendes felfogása szerint nyilatkozni lett volna köteles. (XIV. 1.) így például egy neon-világítási szabadalom tulajdonjogának átruházásakor abból a tényből, hogy az átruházó fél megbízottja az átruházó javára csak a tulajdonában lévft betűkre vonatkozó használati jogot tartotta fenn, a Kúria okszerűnek fogadta el azt a következtetést, hogy az átruházó fél az egész szabadalmi használatának jogáról is lemondott. (XIV. 1.) Ugyancsak e szabály alkalmazásával nem tartotta megítélhetőnek a Kúria a karteltagok által egymás részére biztosított árengedményt az egyik karteltag detailárusítója javára olyan esetben, amidőn a detailkereskedő, aki a szó-