Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
Részvénytársaság felelőssége alkalmazottaiért 137 Felperes tevékenysége nem egyes, külön reábízott ügyek megbízásszerű ellátásában merült ki 1931-től fogva, hanem — már a munkája természeténél, az ügyvezetés körébe tartozó összes társasági ügyek elintézésének kötelezettségénél fogva is — munkaereje helyileg és időbelileg az üzlet köréhez és helyéhez volt kötve. A munkaerőnek és a munkaidőnek ez az állandó jellegű lekötése nem a megbízási jogügyletnek, hanem az alkalmazási viszonynak a jellemzője. A szolgálati szerződésnek másik ismérve, a függőség is felismerhető a peres felek viszonyában, mert a bemutatott szerződés szerint felperes működésében a társaság végrehajtóbizottságának és igazgatóságának volt alárendelve. Nem rontja le a szolgálati viszony fennállását az a körülmény, hogy a szerződés szerint a megállapodás nem teremt szolgálati viszonyt. A szerződő felek ugyanis a létesített jogviszonyt nem ninősíthetik tetszésük szerint eltérően annak jogi tartalmától. Nem zárhatták ki tehát a felek a szolgálati viszonyt, ha a jogügylet tartalma az anyagi jog szerint a szolgálati szerződés elemeit foglalja magában. Ha pedig a szolgálati jogviszony megállapítható, úgy az 1910/1920. M. E. sz. rend. 23. §-ára tekintettel felperes nem mondhatott le joghatályosan az őt bizonyos feltételek mellett megillető végkielégítési igényéről. A szolgálati viszony megállapításának végül az sem akadálya, hogy felperes az alperesi rt. igazgatóságának tagja és alelnöke maradt, mert az igazgatósági tag is állhat a rt.-al szolgálati viszonyban akkor, ha az igazgatósági tagot rend szerint kötelező munkakört meghaladó szolgálatok telj esi tésére állandó jelleggel és lekötöttséggel függési viszonyban díjazás ellenében vállalkozik. (XIV. 112.) 2. Részvénytársaság felelőssége alkalmazottaiért. Intézet felelőssége alkalmazottja által felvett pénzért. — Vezérigazgató által nyugdíj fizetésére tett ígéret. — Rt. felelőssége alkalmazott csalárd eljárásáért. Felelőssé tette a kir. Kúria alperesi pénzintézetet azért a pénzösszegért, amelyet felperes az alperesi fiókintézet ügyvezető-igazgatójának cégszerűen aláírt elismervénye