Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
Alapitói tervezet tartalma és annak módosítása 100 Ha az alapítási tervezetbe a részvénytársaság cégének szövege felvétetett olyképpen, hogy a szövegben arra a két vállalatra történt utalás, amelynek gyártelepeit a rt. természetbeni betétül átvette, ez a részvényesek szempontjából jelentős ugyan, de csak addig az időpontig, amíg a rt. magát ismertté teszi. De semmiesetre sem vonatkozik ez a cégszöveg a társasági szerződés tartalmának olyan lényeges részére, amelynek változatlan fenntartása a rt. életének későbbi fejezetében is jelentős volna a részvényesekre s ezért annak közgyűlési határozattal való módosíthatása kizártnak volna tekinthető. Megállapítást nyert, hogy az 1916-ban tartott rendkívüli közgyűlés az eredeti cégszöveget már módosította s azóta ez az rt. bejegyzett cégszövege. Az 1916. évi rendkívüli közgyűlésen jelen voltak azok a családok, akiknek a neve cégszövegbe foglaltatik s akiknek egyike az új cégszövegmódosítás ellen felfolyamodással él. Kétségtelen, hogy az első, 1916. évi cégszövegmódosítás ellen ezek nem szólaltak fel. Mindebből kétségtelen, hogy az alapítási tervezetbe felvett eredeti cégszöveg nem vonatkozott a szerződésnek oly lényeges részére, amely mint a részvényesek jogait érintő, közgyűlési határozattal módosítható később sem lenne. Ezért a kir. Kúria az alapítási tervezetbe felvett és az első ízben nem kifogásolt cégszövegmódosítást követő újabb cégszövegmódosítást nem tekintette a K. T. 179. § utolsó bekezdésébe ütközőnek. (XVI. 56.) b) Alapítói tervezet tartalma és annak módosítása. A K. T. 150. §-a értelmében a tervezetbe minden esetre fel kell venni a vállalat tartamára vonatkozó adatot. A K. T. 179. § 2. bekezdése annak a rendelkezésének, hogy azokat az intézkedéseket, melyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át, a K. T.-ben kijelölt eseteken kívül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani, — az a jogi jelentősége, hogy a tervezetben foglaltak a részvényaláíróval szemben szerződéses kikötés jellegével bírnak, miért is az aláíró és jogutódai kötelezettségének alapfeltétele a tervezetben foglaltaknak megtartása.