Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
104 Korlátolt felelősségű társaság zetten, akár ráutaló tényekből következtethető elfogadás esetében — a társaságra is kötelezővé válnak. A jutalékmegállapodás tehát, amelyet az alperes korlátolt felelősségű társaság megalakulása előtt annak terhére egyik tagja és ügyvezetője felperessel kötött, a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett alperest megkötése alapján nem kötnék ugyan, de amennyiben az alperes az együttes cégjegyzésre feljogosított másik ügyvezetője útján is tudomást szerzett a felperesnek üzletszerzői tevékenységéről és ezt a cégjegyzés után ismételten igénybe vette, ezzel a jutalékmegállapodás iránti szerződést jogilag mag4évá tette. (XV. 599. H. T. 1941. 114. old. L. még: XVI. 157.) b) Társasági szerződés tartalmi érvényességének vizsgálata. Az 1930. évi V. tc. 15. §-a, amely kimondja, hogy a kft. cégbejegyzése után a társasági szerződés érvényessége a megkötésnél közbejött akarathiányok alapján kétségbe nem vonható, nem érinti annak vizsgálati lehetőségét, hogy a társasági szerződés tartalma a valóságnak megfelel-e és nincs akadálya annak, hogy az a fél, akinek ellenfele azt állítja, hogy őt a szerződés aláírásánál megtévesztette, megállapítási keresetet indítson a társasági szerződés tartalmának valósága, illetve annak megállapítása iránt. Ugyanis az idézett törvényszakasz világos rendelkezése szerint a kft.-nek a cégjegyzékbe bejegyzése után a társasági szerződés megkötésénél közbejött akarathiányok alapján csupán a társaság megalakulásának érvényességét nem lehet kétségbe vonni és nem lehet a társasági szerződésre nézve a törvényben meghatározott alaki, kellékek hiányára hivatkozni. Ellenben a társaság tagjainak magához a társasághoz, vagy egymáshoz való jogviszonyának — a társaság érvényes megalakulását semmiben sem érintő — bírói megállapítására irányuló kereset jogi lehetősége kizárva nincsen. S így például az okirat kiállításánál a társasági részesedés arányára vonatkozóan vitatott akarathiány kérdésének elbírálása az 1930 :V. tc. 15. §-ára való hivatkozással nem mellőzhető. (XIV. 179.)
