Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Egyedüli képviselet, korlátozás — 79 got mindig csak B-vel együtt gyakorolhatja. A képviseleti jognak csak oly korlátozása hatálytalan harmadik személyekkel szemben, amely a törvény értelmében képviseletre jogosultat a képviseletből kifejezetten vagy gyakorlatilag kizárja. A kft. ügyvezetője akkor van kizárva gyakorlatilag a képviseletből, ha az ügyvezetők egyike a társaságot egyedül, a többi ügyvezető azonban csak a képviseltre egyedül jogosult ügyvezetővel együtt képviselheti. (C. Pk. IV. 349/ 1938.) Nem tekinthető ellenben a képviseletre jogosult a képviseletből kizártnak akkor, ha a képviseletet mindig csak meghatározott másik törvényes képviseletre jogosulttal együttesen gyakorolhatja, amint azt a m. kir. Kúria r. t. igazgatósági tagjára nézve a Pk. IV. 4167/1935. sz. határozatában már kimondotta. Ennélfogva tehát az oly szabályozás, amely szerint a társaságot két ügyvezető képviseli, akik közül az egyiknek mindig B-nek kell lenni, a törvényt értelmező joggyakorlat szerint megengedett. (XIII. 462.) Az olyan szerződési rendelkezés, amely szerint két ügyvezető közül az egyik (J.) a társaság képviseletét egyedül, a másik (F.) csak J-vel együtt gyakorolhatja, azt eredményezi, hogy a társaság cége J. ügyvezető egyedüli aláírásával már érvényesen jegyezve van, s ezáltal F. ügyvezető aláírásának a J. aláírásához való csatolása felesleges és jelentőségnélküli tény, amely F. ügyvezető képviseleti joga gyakorlásának nem tekinthető, minhogy a társaságnak J-én kívül olyan ügyvezetője, akivel ez a társaság cégét együttesen jegyezhetné, nincsen. Ezáltal tehát a csupán együttes képviseletre jogosított ügyvezető a képviseletből lényegileg ki van zárva. A fenti szerződési rendelkezés tehát az 1930:V. t.-c. 52. §. 2. bekezdését sérti. Lehetséges ugyan az 1930:V. t.-c. 51. §. 2. bekezdéséből folyóan, hogy mindegyik ügyvezető csak együttesen, vagy mindegyik ügyvezető egyedül is jogosított képviselni a társaságot, de oly szabályozás, amely szerint az egyik ügyvezető egyedül való képviseletre, a másik pedig csak együttes képviseletre jogosított, harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha az együttes képviseletre jogosítottak számuknál fogva a képviseleti jogot az egyedüli képviseletre jogosítottakra tekintet nélkül is valóban gyakorolhatják. (XII. 419.) Az ügyvezetők képviseleti joga a kft. belső viszonyában korlátozható ugyan, harmadikkal szemben azonban ily korlátozásnak helye nincs. Ily korlátozás a cégjegyzékbe be sem vezethető. (H. T. 1938. T3. old.) Az a törvényi rendelkezés, hogy több ügyvezető a képviseleti és ügyviteli jogot csak együttesen gyakorolhatja, dispositiv természetű. (H. T. 1939. 97. old.)