Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Vasúti szolgálati szabályzat — 47 szabályaitól a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával csak annyiban térhetnek el, amennyiben intézkedéseik azokkal ellentétben nem állanak, hanem azokat csak kiegészítik, vagy a személyzetet kedvezőbb elbánásban részesítik. A törvény^ 56. §-ának 4. bekezdése azonban ez alól az általános szabály alól az alsóbbrendű vasútokra nézve kivételt tesz., amidőn kimondja, hogy az ilyen vasutakat illetően a kereskedelemügyi miniszter egyéb eltéréseket is engedélyezhet. (XIII. 591.) Ebből a szempontból alsóbbrendű vasutaknak tekintendők a korlátolt forgalmú vasutak, különösen amelyek csupán helyhez kötött személyforgalmat bonyolítanak le, árués teherforgalomra berendezve nincsenek. (XIII. 591.) A Kúria jelenlegi gyakorlata szerint az 1914:XVII. t.-c. hatálya alá eső vasúti üzemeknek csak azok a közlekedési vállalatok tekinthetők, amelyek a forgalmat vasúti síneken bonyolítják le, mert a törvény csak az ilyen közforgalmú géperejű vasutakra és alkalmazottaira terjed ki. Ezért nem tartozik a törvény hatálya alá az autóbuszüzem tisztviselője és egyéb alkalmazottja még akkor sem, ha az autóbuszüzemet valamely vasúti vállalat (például Budapesten a B. Sz. K. Rt.) vette is kezelésbe. (XI. 535.) — Az ilyen alkalmazott szolgálati jogviszonyára az 1884 : XVII. t.-c. (Ipartörvény) és az azt módosító 1922 : XII. t.-c. rendelkezései az irányadók. (C. II. 172/1938.) Az alsóbbrendű vasutak szolgálati szabályzatában a kereskedelemügyi miniszter által engedélyezhető kivételek között megengedheti például a kereskedelemügyi miniszter, hogy az alsóbbrendű vasút a fegyelmi bíróságot az 1914:XV11. t.-c. 35. §-ától eltérően akként alakíthassa, hogy amennyiben saját tisztviselőinek létszámából a fegyelmi bíróságokba kinevezendő és választandó rendes és póttagok a m. kir. Államvasutak vagy más hazai közforgalmú vasúti tisztviselőinek létszámából is kinevezhetők legyenek, a másodfokú fegyelmi bíróság tagjait pedig az igazgatóság csupán felerészben választhassa saját tagjai közül. Külön miniszteri rendelkezés alapján, azonban kizárólag a miniszteri rendeletben megszabott határok között, a fegyelmi ügyek tárgyalására például az Államvasutak valamelyik üzletvezetőségének fegyelmi bírósága is kijelölhető. (X. 977.) Hasonló kivételként a kereskedelemügyi miniszter engedélyezheti, hogy a szolgálati szabályzat a fegyelmi büntetésként elbocsátott alkalmazott hozzátartozóinak ellátási igényét akként szabályozza, hogy ez az igény csak az alkalmazott halálával nyílik meg. (XIII. 591.) A közforgalmú vasutak alkalmazottainak szolgálati jog-' viszonyait szabályozó 1914:XVII. t.-c. 2. §-a kifejezetten megengedi, hogy a vasúti vállalat a személyzet egyes tagjait