Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Kegydíj — szolgálati bizonyítvány — 45 nali elbocsátás jogát az alkalmazottal szemben annak öngyilkossága folytán nem gyakorolhatta, úgy az elbocsátási ok kétségtelen fennforgása esetében az özvegy sem tarthat igécyt nyugdíjra. (X. 897.) Ezzel szemben a P. H. T.-ba 961. szám alatt felvett elvi határozat szerint: „a magánalkalmazottakat illetően a nyűg díjszabályzatnak az a korlátozó rendelkezése, hogy nyugdíjas alkalmazottaknak más szolgálatadónál tényleges szolgálaibaállása az alkalmazott nyűgdíjogosultságát megszünteti, nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha az alkalmazottnak az újabb alkalmazással járó javadalma egymagában vagy a nyugdíjával együtt sem éri el azt a minimumot, amelyre az alkalmazottnak a saját és családja tisztes megélhetésére szüksége van." A kegy díj a teljesített szolgálatokra tekintettel Önkéntesen adott juttatás ugyan, mégis elveszti önkéntes ajándékszerű jellegét és nyugdíjtermészetü járandósággá válik, ha a munkaadó a kegy díj fizetését kifejezetten elvállalja, vagy ha a fennforgó körülményekből ilyen kötelezettségvállalásra irányuló szándékra lehet következtetni. A visszavonási jog kikötése nélkül engedélyezett kegydíj a P. H. T.-ba 792. szám alatt felvett elvi határozat szerint a jogosultat élete fogytáig megilleti. (XIII. 318.) Amennyiben az alkalmazott nyugdíjigényét per útján érvényesíti és a nyugdíjat a felsőbíróság kisebb összegben állapította meg, mint az alsóbíróság, az alsóbíróság végrehajtható ítélete alapján kifizetett többlet más időszakra já*ó nyugdíjba be nem számítható. — A nyugdíjnak életfenntartásra szolgáló rendeltetéséből folyik ugyanis, hogy a beszámítás szempontjából a nyugdíj a tartási (eltartási) díjakkal egy tekintet alá esik. (P. H. T. 971. számú E. H.) 1) Szolgálati bizonyítvány. Jogalap. — Bizonyítvány késedelmes kiadása. — Kárenyhítési kötelezettség. — Valóságnak meg nem felelő tartalom. A bírói gyakorlat szerint az alkalmazott szolgálatadójától jogosan kérheti a megfelelő szolgálati bizonyítvány kiadását, melyet a szolgálatadó az alkalmazott kérésére a szolgálati viszony megszűnése után nyomban köteles kiadni. A munkaadó a bizonyítvány késedelmes kiadása esetében kértérítési felelősséggel tartozik az alkalmazottnak azért a kárért, amelyet ez a bizonyítvány hiányában újabb elhelyezkedésének megkiúsulásából vagy késleltetéséből szenvedett. (XII. 950., — C. II. 2996/19380 A szolgálati bizonyítvány kötelező kiadását a gazdatisztekre nézve az 1900. évi XXVII. t.-c. 22. §-a (XII. 9Ö0), az államvasúti alkalmazottakra vonatkozóan pedig az 1914.