Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Azonnali hatályú kilépés — 41 meghozott fegyelmi határozat ellen ,a szolgálati szabályzat újrafelvételi enged, a polgári bíróság csak akkor foglalkozhat érdemileg azzal a kérdéssel, hogy az újrafelvételi kérelemben felhozott új bizonyítékok az alapeljárásban hc^ott fegyelmi határozat megváltoztatására alkalmasak-e, ha az arra illetékes fegyelmi szerv az újrafelvételi szabályellenesen megtagadta. (XI. 252.—XIII. 434.) Amennyiben a munkaadónál érvényben lévő nyugdíjszabályzat szerint a nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha az alkalmazottat fegyelmi úton elbocsátják, azonban az alkalmazott öngyilkosságával a fegyelmi eljárás megindítását és lefolytatását lehetetlenné teszi: az alkalmazott özvegyével szemben ezt a tényt az elbocsátási okok fennforgása esetében jogi kihatásában úgy kell venni, mintha a munkaadó a fegyelmi jogát az öngyilkos férjjel szemben tényleg gyakorolta volna. (X. 897.) i) Azonnali hatályú kilépés. Kölcsönös teljesítési ktöetlezetség. — Munkabérjizetési késedelem. — Fizetéscsökkentés. — Munkakör megváltoztatása. — Illetmények leszállítása a köztámogatásban részesülő vállalatoknál. Az alkalmazott rögtöni hatállyal kiléphet ugyan a szolgálatból, ha a munkaadó nem teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, de csak abban az esetben, ha a maga résiéről a szerződéses kötelezettségének teljesítésére kész és k'jpes is. A szolgálati szerződésnek a szellemével, a szolgálati viszonyban kötelező kölcsönös jóhiszeműséggel és tisztességgel nem volna ugyanis összeegyeztethető az, hogy a rögtöni hatályú kilépés jogát az az alkalmazott is gyakorolhassa, aki *iolgálati kötelezettségeinek teljesítésében saját hibájából tartósan akadályozva van. (P. H. T. 969. számú E. H.) Ugyanez a jogi felfogás az alapja annak az állandó bírói gyakorlatnak is, amely szerint a szolgálati illetmények ki nem szolgáltatásának rögtöni hatályú kilépési okként való érvényesítése előtt az alkalmazott köteles a munkaadót a hátrálékos illetmények kifizetésére záros határidő kitűzése mellett a jogkövetkezményekre utalással felhívni és a rögtöni hatályú kilépés jogával csak a felhívás sikertelensége esetében élhet. (XIII. 475.) így tehát nem fogadható el a rögtöni kilépés jogosnak akkor, amidőn az alkalmazott előzetes figyelmeztetés nélkül munkaadójának első fizetési nehézségét felhasználta arra, hogy a szolgálatot azonnali hatállyal otthagyja akkor, amikor a hátrálékos illetményt jóval meghaladó törlesztetten előlegtartozása is volt munkaadójával szemben. (XI. 861.)