Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

— Fegyelmi jog — 39 szövetkezet egyik tisztviselője az igazgatóság elnökét ismételten jöttmentnek nevezi és kijelenti, hogy az elnököt pofonüti. (XIII. 474.) Ugyancsak jogszerű elbocsátási okul fogadta el a Kúria az üzletszerző ügynöknek azt a magatartását, hogy a munkaadó többszöri figyelmeztetése ellenére sem hagyta abba a főnöke által kifogásolt hitelezést. (XIII. 382.) Azonnali felmondási ok lehet és feltétlenül kártérítési jogalapul szolgál a részvénytársasággal szolgálati jog v iszonyban is álló igazgatósági tagnak az a ténye, hogy a K. T. 161. §-ának tilalma ellenére a részvénytársaság részére ennek saját részvényeit megvásárolta, — még akkor is, ha ezt a törvénysértést a társaság elnök-vezérigazgatójának:, mint fellebbvalójának utasítására követte volna el. (XIII. 65.) Ha az azonnali hatályú felmondást megfelelő felhatalmazás nélkül a munkaadó valamely megbízottja eszközölte ugyan, de ennek intézkedését a munkaadó arra jogosult szerve utóbb magáévá tette, úgy az elbocsátott alkalmazott a meghatalmazás hiányára nem hivatkozhat, mert a meghatalmazás korlátainak túllépésére csak a meghatalmazó hivatkozhatik, de nem alapíthat arra jogokat a másik fél, akivel szemben a meghatalmazó megbízottjának eljárását kifejezetten vagy ráutaló magatartással jóváhagyta. (XI. 800.) Ahol a szolgálati viszony közelebbi részleteit szolgálati szabályzat rendezi, ez a munkavállaló jogainak védelmére rendszerint azt is tartalmazza, hogy az azonnali hatályú elbocsátás csak a fegyelmi eljárás révén megállapított és a szolgálati szabályzatban meghatározott okokból történhet. Az ilyen szolgálati szabályzat tehát a munkaadó és az alkalmazott szolgálati jogviszonyában külön fegyelmi jogot létesít. Ennek a fegyelmi jognak a forrása vagy jogszabály, vagy szerződés. A fegyelmi jogszabályokban meghatározott anyagi okokból és csak az illetékes fegyelmi szerv által hozott ítélet alapján lehetséges tehát valakit a szolgálatból rögtön elbocsátani. Az anyagi jog védelmet nyújt az alkalmazottnak arra nézve, hogy a munkaadó az elbocsátás jogával nem fog önkényesen és tetszése szerinti okból visszélni, a fegyelmi eljárásnak pedig az a rendeltetése, hogy biztosítékot nyújtson arra nézve, hogy az elbocsátásnak fegyelmi büntetésként való kiszabása csak az arra egyedül illetékes fegyelmi szervezet útján történhessék és hogy a tényállás kellő kiderítésében részesülhessen. A fegyelmi jog tehát mintegy külön választott bírói hatáskört állapít meg, aminek az a következménye, hogy a fegyelmi szervnek szabályszerű és az anyagi fegyelmi jognak is megfelelő eljárása a fegyelmi eljárás eredményét kivonja a polgári bíróság megítélése köré-