Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Kft., taggyűlés — 93 nem kiván, akkor a taggyűlés tekintet nélkül a leadható szavazatok számára, érvényes határozatot hozhat. (Bp. T. VI. 11.404/ 1932.) Nincs akadálya annak, hogy a szerződés a taggyűlés határozatképességéhez megelégedjen a tagok egy részének jelenlétével, amikor a T. bizonyos határozatokhoz — pl. 74. §. 4. bek. — az összes tagok hozzájárulását kívánja, mert a határozat érvényessége és a taggvűlés határozatképessége nem azonos fogalmak. (Bp. T. VI. 4934/1935.) Érvényes oly szerződési szabályozás, amely szerint a törvényben előírt módon összehívott taggyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, mert nincs olyan törvényes rendelkezés, amely előírná, hogy az első ízben összehívott taggyűlés csak bizonyos előfeltételektől függően lenne határozatképes. (Bp. T. VI. 11.863/1934.) A társasági szerződésnek, két tagú társaságban, arra az esetre intézkednie nem kell, ha a taggyűlésről valamelyik tag következetesen távolmarad, mert ez esetben a társaság célja meghiúsul, ez esetre hatékony szabály nem is képzelhető s a T. 83. §-a ez esetre meg is adja a feloszlás iránti kereseti jogot. (Bp. T. VI. 2864/1933. Ellenkező: Bp. T. VI. 9649/1933.) Szavazategyenlőség esetére nem csak az esetre kell a szerződésnek rendelkeznie, ha beállásának veszélye kézenfekvő, hanem a T. 3. §. imperativ rendelkezése folytán feltétlenül rendelkezés veendő fel a szerződésbe erre vonatkozóan. (Bp. T. VI. 2864/1933.) Az a társasági szerződésbeli intézkedés, amely szerint szavazategyenlőség esetén az illető indítvány el nem fogadottnak tekintendő, nem felel meg a T. 3. §. 6. p.-nak, mert azon esetre, amikor tényleges megállapító vagy rendelkező határozat szükséges, nem állapít meg külön rendelkezést, holott ez esetre oly intézkedés szükséges, amely a társaság továbbfolvtatását lehetővé teszi. (Bp. T. VI. 11.847/1933., Bp. T. VI. 2257/1933.) Szavazategyenlőség esetén sorshúzás elrendelése épp úgy biztosítja a pozitív döntést, mint a határozathozatal bármely más módja. (Bp. T. VI. 1381/1933.) Az a társasági szerződési rendelkezés, hogy szavazategyenlőség esetén az az indítvány válik határozattá, amely a társaság óvatosabb vezetését jelenti, — nem felel meg, mert további vitákra és újabb szavazategyenlőségre ad módot abban a kérdésben, hogy mi tekintendő a társaság óvatosabb vezetésének. (Bp. T. VI. 7688/1934.) Ha a t. szerződés szavazategyenlőség esetére valamely ügyvezetőt ruházza fel a döntés jogával, intézkedés szükséges az