Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

88 — Betéti társaság — zékbe való bevezetésének közzétételével kezdődik, közömbös az, hogy a perrel fellépett hitelező a kilépésről magánúton mikor nyert értesülést. (X. 201.) g) Vegyes határozatok. Felperes szerződésileg arra kötelezte magát, hogy a bezárt és elárverezett kávéház helyén létesítendő új kávéházi üzembe 25.000 pengővel betársul. Utóbb a felek abban állapodtak meg, hogy felperesnek ezen hiányzó 25.000 pengőt alperes adja kölcsön. Megállapítást nyert ilyenformán, hogy a kávéházi üzlet saját tőkéje 750 pengő híján olyan pénzből származott, amely eredetileg alperesé volt. A nem vitás szerződés szerint ez a 25.000 pengő a felperes tőkebetétje gyanánt szerepelt. Felperesnek a társaság megszűnése után ezen vagyonrész kiadása iránt indított keresetét a G. mégis elutasítja, mert nem annyira a használt kifejezések betű szerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata irányadó s kétség esetén azt kell a felek akaratának tartani, ami tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosságnak leginkább megfelel. Már pedig gazdasági szempontból sem lenne indoka annak, hogy ezen bevitt tőke, amely egyedül tette lehetővé az új kávéház alapítását, ne az alperes saját tőkebetétének tekintessék, hanem annak túlnyomó része társtulajdonosi minőség megszerzése címén a felperesnek jusson. Ezért a társasági szerződés idevonatkozó részének a C. azt az értelmet tulajdonította, hogy alperes a szóban lévő összeget a saját tőkebefektetéseként vitte be a közös vállalatba, mert a szerződésnek ilyen érelmezése az életfelfogásnak és a méltányosságnak inkább megfelel. (X. 359.) A társas viszony felbontására irányuló viszontkereset a törvényszék hatáskörébe tartozik és így e tekintetben a járásbíróság előtt hatáskör hiányából a per hivatalból szüntetendő meg. (H. D. 1935. 66-ik oldal.) 14. Betéti társaság. A peres felek között létrejött betéti társaság alapítására vonatkozó szerződés értelmében az alperes kültagnak egyedül a kikötött vagyonbetét szolgáltatása volt kötelessége. Ezen a vagyonbetéten felül kölcsön nyújtása és annak összege a szerződés rendelkezése szerint az alperes tetszésétől függött. Amennyiben pedig kölcsönt nyújtott, úgy ez á szerződésben meghatározott legmagasabb összeg erejéig esett a szerződés rendelkezései alá. Ha tehát alperes kültag a szerződésben meghatározott összegen felül adott kölcsönt a betéti társaságnak, erre nézve nem a társasági szerződés rendelkezései az irányadók, hanem az az