Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Közkereseti társaság — 81 gatólag létrejött kereskedelmi társaságban beltagként felelős. Az ekként fenntartott közösséget, közkereseti társaságnak kell minősíteni. (X. 534.) Az a körülmény, hogy a kereskedelmi társaság a K. T. szabályainak meg nem felelő, — egyéni cégre mutató — cégszöveget használ, a közkereseti társaság anyagjogi feltételei szempontjából közömbös, amit a m. kir. Kúria a P. VII. 5363/1930. és P. IV. 7881/1929. sz. határozataiban már ismételten kimondott. (IX. 50., H. T. 1935. 66. old.) A kereskedelmi jellegű ügyletek kötésére alakult társulás egyéb meghatározás hiányában közkereseti társaságnak minősül. Abból, hogy az ily egyesület képviseletét s ügyeinek intézését több tagú bizottságra bizta alapszabályaiban, következik, hogy a bizottság képviseleténél a többségi elvet kell alkalmazni. (H. D. 1934. 24-ik old.) Nincs törvényes akadálya annak, hogy ha az 1922:XXII. t.-c. 40. §-a alapján többen közösen kapnak rendes járati időhöz kötött gépkocsi felhasználásával űzött személyszállítási (társaskocsi) ipar gyakorlására engedélyt, belső viszonyukat olykép szabályozhassák, hogy az egyik engedélyes társ nem vesz részt az üzletvitelben, az azzal járó kiadások és bevételek őt nem illetik, hanem a többi engedélyes társat, akik viszont ennek ellenében neki bizonyos meghatározott összegű járandóságot biztosítanak és megtérítik neki az üzem céljára átengedett gépkocsi ellenértékét is. (H. D. 1934. 19. old.) A magánjogi társaságnál is alkalmazandó jogszabály szerint az ügyintéző tagok csak oly ügyletek tekintetében nem intézkedhetnek önállóan, az ügyvezetésben részt nem vevő tagok hozzájárulása nélkül, amelyek a társaság rendes üzleti körén túlmennek, céljához nem tartoznak. (H. D. 1934. 140-ik old.) c) Tagok jogviszonyai. Veszteségben részesedés. — Munkadíj kikötése. — Versenytilalom. — Számadás követclhetése. — Kilépett tag könyvvizsgálási joga. — Tag felelőssége kilépett taggal szemben. Akkor, ha a társasági szerződésben a tagok részesedésének aránya csak a nyereség, vagy csak a veszteség tekintetében van meghatározva, azt kétség esetében mind a kettőre kell ugyan érteni; ha azonban a szerződés — mint a jelen esetben — úgy rendelkezik, hogy a szerződés a felek között az alperes hölgyfodrász szalonjának „tulajdonjogára és jövedelmére vonatkozóan" jött létre, — és ennek megfelelően a társasági szerződés csupán a jövedelem mikénti kiszámításáról és felosztásáról ren6