Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Üzletátruházás — 25 kai szemben sem a magánjog általános szabályait, sem pedig az 1908. évi LVII. t.-c.-nek ugyancsak általánosabb jellegű rendelkezéseit nem lehet figyelembe venni. (X. 155.) Amikor a m. kir. Államvasút egy helyiérdekű vasútra az 1888:IV. t.-c. 2. §-a alapján megváltási jogát érvényesíti s ennek alapján a helyiérdekű vasutat a Máv. hálózatába bekapcsolja, nem történik üzletátvétel, mert a Máv. a törvény rendelkezése alapján jutott kérdéses helyiérdekű vasút birtokába s így nem forog fenn kereskedelmi üzlet szerződés útján való átvételének esete. (VIII. 985.) Az üzletátvevőnek az üzletből eredő kötelezettségek tekintetében fennálló, törvény szerinti felelőssége nemcsak az üzlet folytatásához tartozó ügyletekből, hanem az üzletvitel körében az átruházó által elkövetett törvénybe ütköző cselekményből származó kötelezettségekre s mindezen kötelezettségnek az átruházásig felmreült járulékaira, tehát az azokból eredő igény érvényesítésével felmerült költségekre is kiterjed. (VIII. 330., K. J. 1934. 100. old.) A kereskedelmi üzlet átvevője felelős az üzletben alkalmazott és általa átvett munkavállaló szolgálati viszonyából származó igényeiért s így a jogelőde által vállalt nyugdíjbiztosítási kötelezettség elmulasztásából eredő kárt is tartozik a munkavállalónak megtéríteni. (VIII. 924.) A m. kir. postatakaréknak, mint kereskedőnek az üzlete folytatásához tartozó ügylete, a kézizálogkölcsönügylet a K. T. 260. §-a értelmében kereskedelmi ügyletnek tekintendő. A kereskedelmi ügyletek iparszerű közvetítése a K. T. 259. §. 7. p.-ja értelmében kereskedelmi ügylet lévén, a m. kir. postatakarékpénztár zálogkölcsönközvetítő üzlete is kereskedelmi üzlet, ennek átruházása az 1908:LVII. t.-c. szabálvai az iránvadók. (C. II. 943/1933.) Üzletátruházás esetén az a megállapodás, amely az átvevőt az üzleti kötelezettségekért való felelősség alól felmenti, a hitelezőkkel szemben nem hatályos; ez azonban a felek egymás közti viszonyát nem érinti. Sem a törvény, sem a jóerkölcs nem tiltja el az átruházó és átvevő feleket attól, hogy az üzleti tartozások viselésének mikéntjét egymással szemben szabadon rendezhessék. (IX. 351. H. T. 1935. 108. old.) Az 1908:LVII. t.-c. 5. §-a nem zárja ki, hogy az átvevő az átruházó ellen hozott Ítélet után felmerült tényekből eredő, a kötelezettséget megszüntető vagy korlátozó kifogásokat érvényesíthessen. (K. J. 1934. 14. old.)