Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

22 — Üzlet átruházás — A Kőszénbánya által bérben bírt bánya bérletének megszűnte után a r. t. részéről a bányaüzemhez tartozó felszerelési tárgyak eladása nem képez üzletátruházást, mert a r. t. kereskedelmi tevékenysége csak a bánya kiaknázását biztosító haszonbérleti jogosítvánnyal kapcsolatban alkotta kereskedelmi üzletének egységét. A haszonbérleti szerződés megszüntetésével a r. t. üzlet folytatásához szükséges alapot elvesztette, úgyszintén megszűnt addigi vevőkörével ebből az üzletből eredő kapcsolata is. Azok a felszerelési tárgyak, amelyek addig az üzem céljaira szolgáltak, ebből eredő jelentőségüket elvesztették, mint az addig folytatott üzlet alkotó részei többé figyelembe nem jöhettek. (X. 587.) Az a körülmény, hogy a férj nevére szóló iparigazolvány alapján létező és a férj cége alatt folytatott üzletet a feleség vezeti, aki ezzel kapcsolatban oly kijelentéseket tett, amelyek arra mutatnak, hogy a vezetés tekintetében önállóan rendelkezett, nem nyújt alapot arra, hogy a feleségnek a szállított áruk vételáráért való egyetemleges felelőssége megállapíttassék. Az üzletnek önálló vezetése kereskedelmi meghatalmazotti jogkörben is történhetik s konkrét esetben fennálló házastársi viszony a feleség eljárásának önálló jellegét s erre vonatkozó kijelentéseit még inkább megmagyarázza, anélkül, hogy őt az üzleti vállalkozásban saját személyében is résztvevőnek kellene tekintem. (X. 314.) Az 1908. évi LVII. t.-c. 1. §-a szerint kereskedelmi üzlet átruházása esetén az átruházó felelőssége az üzletből eredő tartozásokért érintetlen marad. E jogszabály nem kívánja meg, hogy a hitelező az átruházóval szemben jogfenntartással éljen, hogy követelését vele szemben is érvényesíthesse. A hitelező minden jogfenntartás nélkül felléphet az üzlet átruházója ellen az esetben is, ha az átruházás fényéről tudomással bírt, sőt az átruházási ügyletnél közre is működött. (IX. 255.) Az üzletátvétel címén perelt alperes felperese nem utasítható el pusztán azon okból, hogy az átvettként állított cég a cégjegyzékből nincs törölve és fennálló cég gyanánt van bejegyezve. Mert azzal a körülménnyel szemben, hogy a cég a cégjegyzék szerint létezik, bizonyítható, hogy a valóságban üzletátruházás útján vagy egyéb módon megszűnt. Az idevágóan felajánlott bizonyítás lefolytatása nélkül pusztán azon az alapon, hogy a cég be van jegyezve, az üzletátvételt vitató felperes keresete nem utasítható el. (IX. 326.) Az 1908. évi LVII. t.-c. 1. §-a alapján az üzletátruházásért való felelősség csak akkor állapítható meg, ha az átvevő az üzletet „szerződés" útján szerezte meg, vagyis, ha az egyik fél az átruházást, a másik az átvételt akarta s ebben a felek megegyez-