Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Cégtoldat — betett volna, hogy a vezérszónak is a vállalat tárgyára kell utalnia. (Bp. T. P. VI. 12.174/1935.) „Hubertus magyar vadászati kft." cégszöveg bejegyezhető, mert Hubertus a vadászok védőszentje, így tehát a vadászatok megszervezésével foglalkozó vállalat tárgyára utal. Az, hogy a vállalat cégszövege, a „magyar" szóval arra is utalni kiván, hogy magyar vadászatok szervezésével foglalkozik, az 1930 :V. t.-c. 5. §-ának szintén megfelel, éspedig anélkül, hogy a vállalkozás nagyarányú voltát kifejezné. (Bp. T. P. VI. 8216/1933.) Egymagában véve az a körülmény, hogy valaki bizonyos védjegyet megszerzett, nem szolgálhat alapul arra, hogy a védjegynek szavakból álló része a vállalat tárgyára utaló értelemben a bejegyzendő cég szövegébe felvétessék. Ez csak abban az esetben engedhető meg, ha egy cég már hosszabb idő óta hoz bizonyos szóvédjeggyel ellátott árut forgalomba. Az ily forgalmazás folytán ugyanis a szóvédjegy annyira átmegy a köztudatba, hogy a vevők már ezen a néven keresik az árut. Ez a ténylegesség tehát az idő multával utóbb alkalmassá teheti a szóvédjegyet arra, hogy a vállalat tárgyára utaló tényezőként szerepelhessen. (Bp. T. P. VI. 13.709/1935.) c) Cégtoldat. „Klemafit" szó önmagában értelmetlen és nem utal a váltalat tárgyára. (Bp. T. P. VI. 5025/1935.) Hasonlóképen „A. B." vezérszó. Azonfelül utóbbi más társaságoktól való megkülönböztetés céljára sem szolgálhat, mert a megkülönböztető toldat is csak a törvényszabta korlátokon belül választható. (Bp. T. P. VI. 6440/1933.) „Attila" (magyar ruhadarab) toldat „Attilával" (nemzeti hőssel) való összetéveszthetőség s abból eredő hangzatosság okából nem engedélyeztetett. (Bp. T. P. VI. 3490/1935.) Általában nagy államférfiak, felfedezők, különösen nemzeti hősök nevei hangzatosság céljából nem sajátíthatók ki egyes cégek számára olykép, hogy azok egyes cégek nevébe bevétetnek. (U. ott.) d) Cégbitorlás. Az „Áger mezőgazdasági és kereskedelmi részvénytársaság" céggel szemben az „Áger termelők és fogyasztók árucsarnoka, mint szövetkezet" cég használata cégbitorlás, mert futólagos megfigyelés mellett is a két cégszöveg könnyen összetéveszthető, miután mind a két cégszövegnek az „Áger" szó a vezérszava és a meg nem támadott tényállás szerint mind a két cég üzletköre is azonos. (H. T. 1933. 133. old.)