Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Igazgatóság felelőssége — 87 térítési jog? — R. t. büntető igénye igazgatója ellen. — Igazgatók kártérítési felelősségének megoszlása. — Igazgatók felelőssége letett részvényekért. — Igazgatóság és felügy. bizottság hatáskörének és felelősségének átruházhatósága. — Igazgatóság és felügy. biz. felmentése nem zárja ki kártérítő felelősséget. — Kik indíthatnak ig. tagok ellen keresetet? — Közgyűlési felhatalmazás hiánya. Annak a r. t.-nak igazgatósága, melynek alperes tagja volt, a bank 4 évii működése alatt csak egy íziben készített mérleget s e mérleg is hamis adatokat tartalmazott. Megállapítást nyert továbbá, hogy az igazgatóság, noha észlelnie kellett, hogy a r. t. nemcsak alaptőkéje felét vesztette el, hanem vesztesége az alaptőke kétszeresére rúgott, nem kérte meg a csődöt, hanem ehelyett alaptőkéjót annak két és félszeresére felemelte. Az egyik betevő az igazgatósági tagot betétje erejéig megperli s a C. helyt ad a keresetnek, miután a fentiek szerint az igazgatóság a K. T. 187., 198. és 200. §§-aiba ütköző kötelezettségét megszegte. E tényekkel szemben nem menti az igazgatósági tagot, hogy minden tartozását utóbb visszafizette, sőt hogy még ezenfelül is számbajövő összeget bocsájtott a r. t. rendelkezésére: sőt az sem menti, hogy ,a mérleg meghamisításával az ügyvezető igazgató őt is megtévesztette. E tények ugyanis jogsértő mulasztásainak hatását, amelyek abban állottak, hogy nem kisérte állandó figyelemmel a r. t. vagyoni állapotát, annak alakulásáról időnként nem győződött meg, a rendes kereskedő fokozottabb gondosságával nem járt el, nem enyősztetik el. Az okozati összefüggés felperes kára és alperes magatartása között meg lévén állapítva, a bíróság nem tette külön vizsgálat tárgyává, hogy a békövetkezett kárból mennyi az, ami alperes magatartásával kapcsolatba hozható. (VI 920 Azonos VI. 1197.) A K. T. 189. §. 2. bek. alapján azért felelősségre vont ig. tagok, mert a csődnyitás kellő időben kérelmezéséit elmulasztották, összegiszerűleg attól függően felelnek, hogy a károsult hitelező mily kielégítést nyerhetett volna megfelelő időben való csődnyitás esetén. A valószínű kielégítési hányadnak 'a r. t. könyvei és feljegyzései alapján való kimutaltása a felelősségre vont ig. tag feladata. (K. J. 1932. 190. old. 1. még: H. D. 1930. 80. old.) A P. K. mint kónyszeregyezségi felszámloló nem csupán az adósnak, híaxiem az összhitelezők érdekeinek is képviselője. E minőségében jogosult az adós bank ig. tagjai ellen a K. T. 161. §. 2. bek. alapján a hitelezőket illető kártérítési igényt érvényesíteni. (K. J. 1933. 13. old.)