Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

84 — Igazgatóság — A r. t. alapszabályai nem rendelkezhetnék akként, hogy az igazgatóságiba és felügyelőtbizottságba jogi személyek is beválaszthatok; az azt jelentené, hogy a jogi személy jelölné ki azt a fizikai személyit, aki az igazgatóságban vagy felügy. biz.-ban helyette működnék. E rendelkezés az igazgatóság és felügyelőbizottság egyes tagjainak választását a közgyűlés hatásköréből elvonva, más jogi személy jogkörébe utalná, ez ellenkezik a K. T. 179. §. 1. pontjával. (Debreceni T. II. 376/1931. ellenk. álláspont az ág. tagsági helyek betöltésének módozatait illetőleg: Bp. T. 1829/1910. L. Sándorfi, a részvényjog birói gyakorlata 1786—1930. 204. oldal.) Ahhoz, hogy ia r. t. igazgatósága érvényes határozatot hozzon, nem elegenidő, hogy az igazgatóság tagjai az igazgatóság határozatképességéhez az alapszabályok által megkívánt számban az igazgatósági ülésen jelen legyenek, halnem szükséges az is, hogy az igazgatósági ülés szabályszerűen hívassák össze. Az, hogy az össztehívott igazgatósági ülésen érvényes határozat csak oly kérdésiben hozható, amely az ülés tárgyaként az igazgatóság összes tagjaival közöltetett, magától értetődő, mert csak arról az ülésről távolmaradó igazgatósági tagról vélelmezhető, hogy az ülésen megjelenték szabályszerű határozatának magát alávetette, aki tudja, hogy az ülésen miről lesz szó. (VI. 457.) Az igazgatóság valamennyi tagjának az igazgatósági ülésre való meghívása az igazgatósági ülés határozatképességének természetes előfeltétele. (K. J. 1932. 44. oldal.) A r. t. igazgatóiságának tagja a közgyűlésen felszóllalhat ugyan, különösen az őt személy szerint is érintő kérdésekben, de ezt a jogát csak saját személyében gyakorolhatja, nem pedig, mint a részvényes a maga jogait képviselő útján. (Bp. T. VI. 11.055/1931.) Az igazgatósági tagok kötelesek a vállalat érdekében szükséges tevékenységet kifejteni, a vállalat Vezetésében és ügyei intézésében résztvenni és amennyiben az igazgatósági tag tevékenysége a rendes igazgatósági tagsági munkakörön túl nem megy, ezért külön díjazás nem követelhető. Ha azonban az igazgatósági tag az ebből a minőségéből folyóan kötelező működést túlhaladó tevékenységet fejtett ki s ezt a vállalat elfogadta, úgy hogy ebből alkalmazotti viszony fennállására vonható okszerű következtetés, úgy az igazgatósági tagot már azon általános érvényű jogszabály alapján is külön díjazás illeti, hogy senki más érdekóban munkálatoknak díjazás nélküli elvégzésére kifejezett megállapodás hiányában nem köteles. Ha e szolgálati viszony fennforog, úgy az igazgatósági tag ebből folyó díjazása érvényesen megállapítható az igazgatóság által. (V. 117.)