Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)
— Alapszabályok — 73 e) Alapszabályok. Hirdetmények közzétételére rendelt hírlap. — Alapszabálymódosítás és közgyűlési meghívó. — Létező r. t. felhívása alapszabály módosításra. — Alap szabály módosítás pénzügyi szabályok kijátszásával. — Részvényesi jogok alapszabályi korlátozása. — Alapszabály módosítása iránti közgyűlési meghívó. — Üzleti év meghatározása alapszabályokban. — Nyereség felosztásának alapszabályi korlátai. — Felügy. biz. szervezetének meghatározása alapszabályokban. — Alapszabály és szolgálati szerződés. Az alapszabályok oly intézkedése, amely a társaság hirdetményeinek közzétételére szánt hírlapot név szerint nem jelöli meg, hiányos, miután a hírlap oly módon jelölendő meg, hogy a részvényes és a hitelező a hírlapot illetőleg keresésre ne legyen kényszerítve. (VI. 1015. 1. még J. H. D. I. 73. old.) A bírói gyakorlat szerint az alapszabályoknak tartalmazniok kell azt a rendelkezést, hogy ha az alapszabály módosítására indítvány tétetett, az ezt tárgyaló közgyűlés meghivójába, — a részvényesek tájékoztatása céljából, felvétessék ,az is, hogy az indítvány az alapszabályok melyik szakaszária vonatkozik. (IV. 1086.) A már létező és működő cég (r. t.) is felhívható bejegyzett alapszabályainak módosítására a 68.300/1914. I. M. számú rend. 32. §. 1. b'ek.-e alapján. (VI. 1014.) Az a kérdés, hogy adott esetben az alapszaíbálymódosítás a pénzügyi szabályzatok mily irányú és terjedelmű kijátszásával történt, nem a cégeljárás tárgya, tehát nem a cégbejegyzés megtagadásával és nem ebben az eljárásban orvosolható. (Bp. T. VI. 7201/1932.) A részvényes azon törvényes jogával, hogy a közgyűlésen megjelenhessen, felszólalhlasson és indítványókat tehessen, csak a törvénynek megfelelően alkotott alapszabályok korlátai között élhet. Ha tehát az alapszabályok a részvények előzetes letételét írják elő, s ezt a közgyűlést megelőző napon eredménytelenül kísérelte meg a részvényes, nem hivatkozhatik arra, hogy megjelenési, felszólalási és indítványozási joga oly törvényen alapuló jog, amelyet az alapszabályoktól függetlenül gyakorolhat. (VI. 202.) Az alapszabályok törvényes tartalmát megállapító K. T. 157. §. nem teszi kötelezővé annak az alapszabályba való felvételét, hogy mikép kell megjelölni a meghívóban a közgyűlés allapszabálymódosító tárgyát. Ezért nincs törvényes alap arra, hogy a r. t.-t a cégbíróság annak alapszabályi lerögzítésóre szorítsa, hogy az alapszabály módosítást tárgyaló közgyűlés meghívójába a módosító indítvány tartalma lényegében közzéteendő.