Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

52 — Próbaidő — nak mimősítették. A munkavállaló felmondási illetmények iránt indított perében a munkaadó azzal védekezett, hogy a szolgálati viszony előre meghatározott időre szólott, ezt a munkavállaló is elfogadta s így felmondási igénye nincs. A C. a felmondási időt is megállapította, mert azt a kérdést, hogy a munkaadó és az alkalmazott között próbaidőre, határozott vagy határozatlan időre szolgáló szerződés állott-e fenn, a bíróság a szolgálat folyamata alatt felmerült összes tényadatok alapján van hivatva megállapítani s e részben a felek utólagos kijelentéseinek súlya nincs. Fenti esetben 2 hónap eltelte után a szolgálati viszony határozatlan időre meghosszabbítottnak tekintendő s a határozatlan időre kötött szerződést a munkaadó és munkavállaló határozott időre szóló szerződéssé csak úgy változtathatják át, hogy ez a munkavállalónak a felmondási időre eső igényeit ne sértse. (VI. 125.) Egy évi próbaidő kikötése az 1910/1920. M. E. számú rend. 5. és 23. §§-ainál fogva érvénytelen és így a szolgálati szerződés már a próbaidő 2 havi leghosszabb tartamának lejártától kezdve határozatlan időtartamú szerződésként folyik tovább. (IV. 1258.) A próbaidő kikötésének az 1884:XVII. t.-c. 68. §-ában és az 1910/1920. M. E. számú r. 5-ik §-ában foglalt korlátozása az iparos vagy kereskedősegédekre és az ipari vagy kereskedelmi vállalati tisztviselőkre vonatkozik. Az ipartestületi titkár e kategóriák egyike alá sem tartozik, reá az általános magánjog szabályai alkalmazandók s így munkaadójával a próbaidő terjedelme és meghosszabbítása tárgyában szabadon egyezkedhetik. (V. 607.) Általában az I. T. és az 1910/1920. M. E. sz. rend. korlátozó hatálya alá nem tartozó magánalkalmazottak a próbaidő terjedelme és meghosszabbítása tárgyában szabadon egyezkedhetnek. (VI. 607.) A felek között kötött az a megállapodás, hogy a munkaadó egyenlőre a munkavállalónak fix alkalmazást nem nyújthat, azonban mintaáru gyűjteményét meghatározatlan időre rendelkezésére bocsájtja, hogy azzal az erdélyi piac működési körébe való felvehetésére kísérletet tegyen és ha az elért eredmény a számításoknak megfelel, úgy fix fizetés, vagy jutalék ellenében alkalmazni fogja, ellenkező esetben a megbízást visszaveheti s csupán a kísérleti idő alatt felmerült tényleges költségeket lesz köteles megtéríteni, nlem próbaidőre szóló alkalmlazás, hanem az erdélyi piac megszerzésének megkisérlésére való alkalomnyujtás. E kikötés mint a iszabad egyezkedés körébe tartozó, megengedett és törvény által nem tiltott kikötés a sziolgálati viszony kijátszását nem tartalmazza, a munkaadó munkájának ingyenes kihasználását nem jelenti és a jó erkölcsökbe nem ütközik. (V. 745.)