Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— örökös állás — 49 nem határozatlan időre szóló, hanem állandó jellegű alkalmazás. Ennek vállalásával az alkalmazott munkaképes élettartamában meghatározott tartamú szolgálati szerződés létesül, amelyet a munkaadó még szabályszerű felmondással is csak az alkalmazott terhére eső fontos okból bonthat fel. (V. 1229.) A vezérigazgatónak jogköre nem terjed ki arra, hogy a rendes szolgálati alkalmaztatás körén túl s a társaságot terhelőén valamely örökös állást biztosítson. (H. D. 1933. 72. old. a konkrét esetben csak kollektive jegyezhette a céget; kérdés, hogy a tétel az esetre is áll-e, ha egyedüli cégjegyzési jogosultsága van. A fenti VI. 73. sz. döntés szerint, ha egyedül jegyzi a céget, ily kötelezettséget jogérvényesen vállalhatna. Álláspontunk szerint cégjegyzési jogosultsága alapszabályi vagy közgyűlési felhatalmazás nélkül erre nem jogosítja.) A munkaadónak a munkavállalóval szemben tett az a kijelentése, hogy nála mindig lesz kenyere: a közönséges szóhasználat szerint munkaalkalom, nem pedig kegyelemkenyér nyújtását jelnti. A munkaadó üzemében 10 éven át szolgáló munkavállaló előtt, annak különösen a proletárdiktatúra alatt tanúsított dicséretes magatartása miatt tett az a kijelentés, hogy amíg munkavállaló él, munkaadónál mindig lesz kenyere, nem tekinthető jogi tartalom nélküli dicsérő bíztatásnak, hanem azt jelenti, hogy amíg munkavállaló dolgozni tud, munkaadó neki kenyeret, azaz megélhetést biztosító munkát ad. Ennélfogva az ilyen ígéret nem foglal magában élethossziglan tartó ellátási kötelezettséget, csupán azt, hogy a munkavállaló munkaképessége ideje alatt, ha a szolgálati viszony felbontására okot nem adott, szolgálatában -tartani köteles. (V. 107.) Az alapszabályoknak az alkalmazottak jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezései kifejezett megállapodás nélkül is az alkalmazottak szolgálati szerződéseinek kiegészítő részévé válnak. Ehhez képest az az alapszabályi rendelkezés, hogy az összes tisztviselők a társaság fennállásáig alkalmaztatnak, az alapszabályokban felsorolt kivételes esetektől eltekintve, a szolgálati viszonynak a társaság részéről felmondással történő megszüntetését kizárja. Amennyiben a munkaadó részvénytársaság közgyűlése az alapszabályok vonatkozó rendelkezését módosítja, ez a munkavállalónak a szolgálati szerződésen alapuló jogait csak a munkavállaló hozzájárulásával érinthette. Az a körülmény, hogy a munkavállaló az alapszabályok megváltoztatása ellen fel nern szólalt, s ezután még a vállalatnál alkalmazásban maradt, nem jelenti jogainak megszüntetéséhez vagy korlátozásához való hozzájárulását. Különösen áll ez azért mert nyilatkozattételié ezirányban fel sem hivatott. (VI. 298. Az elvi tétel tekintetében — alapszabály kiegészítő része szolgálati szerűr. Nagy D. B. és Dr. Huppert L.: Hiteljogi Döntvénytár.