Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

34 — Szolgálati viszony tartalma — b) Szolgálati viszony fogalma és lényeges tartalma. Szolgálati viszony lényege függőség. — Szolgálati viszony és alkuszi szerződés. — Szabadságolás és felmentés szolg. viszony alól. — Munkavezető és ipari tisztviselő. — Vegyes foglalkozásúak. — Sörgyári pincemester. — Utazó. — Fürdős. — Lilóta, autóbusz kalauz ésellenőr. — Okleveles gyógyszerészsegéd. — Kávéházi üzletvezető. Főpincér. — Szanatóriumi orvos. A szolgálati viszonynak általában nem lényeges ismérve az, hogy a szolgálat ellenértéke előre meghatározott állandó összeg legyen, mert nincs kizárva, hogy az ellenérték egészben a megkötött ügyletek után elért jutalékban vagy felárban legyen megállapítva. Nem lényeges kellék az sem, hogy a szolgálat kizárólagos legyen, mert nincs kizárva, hogy az alkalmazott főnöke engedelmével vagy tudtával a maga vagy más részére is ügyletteket kössön. Lényeges ismérve ellenben az, hogy a munkavállaló tevékenységét, vagy egy részét a munkaadó részére, a háztartása, gazdasága, vagy üzlete körében teljesítendő szolgálatokra, ellenérték mellett, állandóan lekösse. (VII. 250. és C. 6778/1929.) S a lekötés függőségi viszonyban történjék munkaadója javára, mert éneikül nem mint a munkaadó segédszemélyzetének tagja, hanem mint önálló kereskedő jár el. (VII. 822. és lejjebb: VI. 645.) Pusztán az, hogy a munkaadó az üzletszerzőnek egy bizonyos vevőkört jelölt ki, ilyen függőségi viszonyt nem létesít (u. o. A függőségi viszony tág magyarázatára lásd V. 492.) Ha felperes nem az alperes üzlete körében teljesített szolgálatot, hanem minit önálló, bejegyzett kereskedő saját utazói által mások részére is közvetített üzleteket, közötte s a kereskedő között, kinek ilyen közvetítői tevékenységet végzett, szolgálati viszony nem keletkezett, hanem megbízáson alapuló alkuszi szerződés. (G. VII. 79/1930.) A szolgálati viszonynak nem feltétele az sem, hogy az alkalmazott illetménye előre meghatározott legyen, mert kétség esetében annak mértékét a bíróság állapítja meg. (IV. 1377.) A szabadságolás nem a szolgálati viszony megszűnését, hanem annak fenntartásával az alkalmazott időleges felmentését jelenti. Következik ebből, hogy a szabadságidőt az 1910/1920. M. E. sz. rend. 9—13., §-ainak alkalmazása szempontjából be kell számítani a szolgálat tartamába. (H. D. 1932. 146. old.) Az ipari munkafelügyelet és munkairányítás, még h'a az azt teljesítő csak kivételesen, oktatás végett végez is testi munkát, nem teszi az alkalmazottat ipari tisztviselővé. Ehhez még az is szükséges, hogy az alkalmazott működése vagy olyan műszaki természetű szellemi tevékenységre is kiterjedjen, minit ami-